Múltidéző: tizenhét év után új helyre került a Mária-szobor

Kecskemét város több pontján találhatunk egy-egy zöld oázist. Akad közöttük olyan, mely az elmúlt években alakult ki, de jellemzően sokkal nagyobb múltra tekint vissza. Múltidéző séta cikkünk forrása a Petőfi Népe egykori Grátisz mellékletében megjelent írásunk, mely Juhász István Kecskemét város építéstörténete című könyve alapján íródott. A történelmi visszatekintéseket Sebestyén Imre kecskeméti gyűjtő hagyatékában lévő korabeli képeslapokkal szemléltetjük.

Múltidéző séta a Mária-szoborhoz

A Katona József Gimnáziummal („Reállal”) szemben található a Boldogasszony téri, a volt Béke téri park, melynek területe 8.750 négyzetméter. Itt látható a város egyik legszebb egyházművészeti alkotása, a Csabai-féle Mária-szobor. 1907-ben Csabai János helyi lakos áldozatkészségéből először az egykori Serház (a mai Népi Iparművészeti Múzeum) előtt állították fel a szobrot, innen 1924–25 körül helyezték át a Reál elé. Ennek az állt a hátterében, hogy a mai park területét a római katolikus egyház a máriavárosi templom felépítésére örök tulajdonjogba kapta a várostól. A feltételek között szerepelt a szobornak erre a területre való áthelyezése.

Ismeretlen alkotó

A két méter magas Mária-szobor alkotója nem ismert. A márványból készült alkotáshoz barokk formaelemeket alkalmaztak, márványtalapzatát viszont Róthfeld Márton tervezte, és Róthfeld Ignác kőfaragó üzeme kivitelezte. A Mária-szobrot néhány éve restaurálták, a katolikus hívők adakozása jóvoltából.

A templom mégsem épült fel

Egy templomot is terveztek a parkba, melynek munkálatai 1947-ben kezdődtek meg. Anyagi fedezet hiányában végül 1949-ben leálltak, addigra a falak és a torony 20 százalékban épült meg hat méter magasságig. A templom sorsa 1952-ben pecsételődött meg véglegesen: állami érdekekre hivatkozva a telket és az anyagokat elvonták. Ennek helyén épült meg egyébként 1953–54-ben a 12 tantermes iskola. A teret végül 1959-ben parkosították. A parkban évekkel ezelőtt alakították ki a rózsakertet.