2025.02.08. 10:03
Emléknapokkal tisztelegtek híres szülöttük előtt a félegyháziak – galériával
Emléknapokkal tisztelegtek Kiskunfélegyháza díszpolgára előtt az elmúlt napokban. Móra Ferenc halálának 91. évfordulója alkalmából több napos programsorozatot rendeztek a szülővárosban. A Móra Emléknapokon koszorúzásokkal, felolvasásokkal, előadással és táncjátékkal tisztelegtek az író munkássága előtt.
A Móra téri megemlékezésen Kovács-Csonka Szilvia, a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója beszédében felidézte, hogy Móra Ferenc a szegedi városi múzeum igazgatója, a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem díszdoktora, a Kisfaludy, a Petőfi, a Dugonics és számos irodalmi, társadalmi egyesület tagja, író, régész, könyvtáros, újságíró és szűcsmester volt. – 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán és huszonkét esztendőt töltött szülővárosában. Tízgyermekes családba nyolcadik gyermekként, második Ferenc nevű kisfiúként érkezett István bátyja mellé – mondta az íróról Kovács-Csonka Szilvia a Móra Emléknapok csütörtöki eseményén.

Fotó: Vajda Piroska
A Móra Emléknapok tisztelgetés a híres szülöttük előtt
– Arról, hogy az ifjú Móra Ferenc már a félegyháziak „kedvelt poétája” volt mielőtt Szegedre került, és hogy a félegyházi újságokban közel száz ifjúkori verse jelent meg, az irodalomtörténeti írásnak nem volt tudomása. Mi kiskunfélegyháziak azonban tudjuk – hangsúlyozta Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója.
Mindig hálával írt szülővárosáról
Móra a feléje áradó szeretetet szülővárosának őszinte vallomásaival viszonozta. Kiskunfélegyháza számára felejthetetlenek ezek a megnyilatkozások. „Engem Félegyháza tett íróvá, – amit le sem szeretne tagadni – a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta és ezenkívül minden benne van Félegyházában, ami nekem kedves... Nekem Félegyháza jelenti Apámat, az ő derűjét és az Anyám simogató kezét, jelenti azt a hűséget amely elkísér a sírig ...”
Megemlékezés Kiskunfélegyházán
Fotók: Vajda PiroskaPanka volt az egyik legfőbb támasza
Mórának nem született fia, egy lánya Móra Panka azonban mindig is a családi csillagkép központja volt. Felesége betegségének nehéz hónapjaiban és éveiben is Panka volt a vigasza – emlékeztetett beszédében Kovács-Csonka Szilvia.
Mint mondta, Móra Ferenc 1934-es halálakor még tíz kötetre való, könyv alakban kiadatlan újságcikket, tárcát, elbeszélést hagyott hátra. Ezek sajtó alá rendezésére még ő maga készült, de a munka nagyobbik része lányára, Pankára és a hűséges jó barátra, Szalay Józsefre maradt.
– Móra Ferenc mint ember és mint író sohasem tért le arról az útról, amelyiken Félegyházán elindult. Hű marad írói célkitűzéseihez: „nem tudok más sípot fújni, mint amit a kiskunok a földjén a bölcsőmbe tettek...” – zárta a megemlékezését Kovács-Csonka Szilvia.
Az ünnepség végén a díszpolgár tisztelői koszorúkat helyeztek el az író Móra téri szobránál.