Jókora bírságot kapott a Bács-Kiskunban is népszerű üzletlánc

A Lidl Magyarország kommunikációja megtévesztette a vásárlókat több „teljes kiőrlésűként” hirdetett pékáruval kapcsolatban – derítette ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A vizsgálat szerint az érintett termékek alapanyaga csupán mintegy egyharmad részben tartalmazott teljes kiőrlésű lisztet, miközben a cég „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazta őket. A fogyasztók félrevezetése miatt a GVH által 186 millió forintos bírságot kapott a Lidl, amelyet az országos hálózattal rendelkező, mintegy 200 áruházat üzemeltető Lidl Magyarország Kft.-nek kell kifizetnie.

A versenyfelügyeleti eljárás 2024 januárjában indult, miután a Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. négy olyan terméket forgalmazott, amelyek „teljes kiőrlésű” feliratot viseltek. A termékek között szerepelt a teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, a PurPur teljes kiőrlésű stangli, a teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal, valamint a teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel. A GVH gyanúja szerint ezek a pékáruk a teljes kiőrlésű lisztet kisebb arányban tartalmazták, mint ahogy azt a felirat sugallta.

A vásárlók megtévesztésének gyanúja beigazolódott

A nyomozás megerősítette a gyanút, és kiderült, hogy a Lidl nemcsak a termékek elnevezésével, hanem a kereskedelmi kommunikációjával is megtévesztette a vásárlókat. Az érintett pékárukban a liszt csupán 30-33%-a volt teljes kiőrlésű, míg a többi rész finomlisztből készült, amely az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyileg kevésbé előnyös alapanyag. A törvény értelmében, ha egy termék „teljes kiőrlésű” jelzőt visel, az alapanyagnak legalább 50%-ban teljes kiőrlésű lisztből kell állnia.

186 milliós bírságot kapott a Lidl

A Gazdasági Versenyhivatal a jogsértés miatt 186 millió forintos bírságot szabott ki a Lidl-re. A nemzeti versenyhatóság a büntetés meghatározásakor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú időn keresztül, évekig fennállt, és széles fogyasztói kört érhetett el. Különösen sérülékeny csoportok, például cukorbetegek és inzulinrezisztenciával küzdő fogyasztók is érintettek voltak.

A GVH a sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak felelősségteljesen kell kialakítaniuk kereskedelmi kommunikációjukat, figyelembe véve a fogyasztók értelmezését. A versenyhatóság különös figyelmet fordít azoknak az állításoknak az ellenőrzésére, amelyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásait érintik, mivel egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrendet követők – különösen érzékenyek ezekre.