Komoly jelentőségű kötet megjelenése fűződik a tassi történész nevéhez

Dr. Horváth Attila tassi történész huszonhárom éven keresztül volt a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem dolgozója, könyvtáros, levéltáros és honlap-cikkíró minőségben. A közelmúltban több különösen érdekes projektben, könyvszerkesztésben, tanulmányírásban is részt vett, ennek egyike az Egy műegyetemista a Nagy Háborúban: Hegedős Károly harctéri emlékei címmel megjelent kötet. 

A tassi történész számára különösen izgalmas volt a feladat

Hegedős Károly építész 1945 augusztusában, fia megkeresztelésének napján kezdte írni kilenckötetes, monumentális hosszúságú emlékiratát, melynek egyik darabja a Nagy Háborúban átélt élményeit örökíti meg.

– A könyv alapját képező értékes kézirat több mint tíz évvel ezelőtt került az egyetem levéltárának tulajdonába. A szóban forgó, most már kötetként is napvilágot látott részlet pedig a világháború kitörésének centenáriumi ünnepségei miatt vált különösen izgalmassá számomra és kollégáim számára is. A szakterület mára megkerülhetetlen műhelyével, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány segítségével először 42 folytatásban a blogjukon közöltük a szöveget, de már korán megfogalmazódott bennünk, hogy az emlékiratot még szélesebb körben, kötetként is bemutathassuk – sorolta a könyv megjelenésének előzményeit Horváth Attila, hozzátéve, a vállalkozás szép példája egy intézmény és külső szakértők gyümölcsöző együttműködésének.

A tassi történész lett a kötet gondozója, aki részletes kísérőtanulmánnyal egészítette ki a gazdag lábjegyzet-apparátussal ellátott művet. A könyv megjelenésére azonban tíz évet kellett várni.

Kultúrtörténet is kirajzolódik a kötetben

– Hegedős Károly, a memoár írója harcolt az olasz, az orosz, valamint az albán fronton, többször kitüntették. Művében érzékletesen írja le a kiképzés nehézségeit, a lövészárok-háború borzalmait, a front mindennapjainak tragikus és időnként komikus mozzanatait is, amit gyakran precíz rajzokkal, valamint élettel teli karikatúrákkal is kiegészít. A szerző emlékiratát fiának szánta tanulságul, sokat moralizál, és döntéseinek mozgatórugóit is megmagyarázza. Írása nemcsak a hadtörténet, hanem a korszak mentalitás - és kultúrtörténete iránt érdeklődők számára is élvezetes olvasmány. A kötet olasz fronttal foglalkozó részlete rövidesen egy olasz-magyar kétnyelvű kötetben is megjelenik – vázolta a könyv jelentőségét dr. Horváth Attila.

További munkák

A történész, Afrika-kutató, tavalyi évtől a helyi könyvtár vezetőjeként tevékenykedő dr. Horváth Attila egy másik projektnek aktív tagja is volt. Részt vett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelenő József nádor, az újító című kötet összeállításában, és írt esszét A műegyetemi József nádor kultusz vázlatos története címmel.

A helytörténet sem áll messze a Tassi Települési Értéktár Bizottság vezetőjétől

Dr. Horváth Attila tollából született meg például a Hadifoglyok egy alföldi faluban című tanulmány, ami a Bács-Kiskun vármegyei Tass első világháborús emlékeit kutatja. Tősgyökeres tassiként nemcsak családja hagyományait, történeteit és tárgyi emlékeit dolgozza fel, hanem írásában a háború idején a faluba került szerb, orosz és olasz hadifoglyok nyomába ered. A Tassi Helytörténeti Egyesület felkérésére született meg édesapja, Horváth Attila művésztanár életútját, pedagógusi és művészeti pályáját magába foglaló kötet, valamint a nagyapjának írásait feldolgozó novelláskötet.