Hiába az olykor ellenséges hangnem, a hódokra szükség van az ökológiai egyensúlyhoz – videóval

Barkuti Balázs kiemelte, hogy 1996-ban indult a hódok visszatelepítése Magyarországra, azóta pedig a lakosság többsége örömmel fogadta e különleges rágcsálókat. 

Bár a közösségi médiában néha megjelennek ellenséges hangok, általánosan elfogadott, hogy a hódok a természet részei. A szakértő szerint ezek az állatok nem csak kárt okoznak: a vízrendszerek ökológiai egyensúlyának fontos szereplői. A Gemenci erdőben a hódok tevékenysége természetes folyamat, bár a gazdálkodókat itt is érinti – tette hozzá. 

– A Sugó-parton a Nagy-Pandúr szigeti oldalon minden lépésnél egy kis hód rágta fadarabka fekszik, fehér ágakkal találkozhatnak a bajaiak a vízparton. A Petőfi-szigeten is jól láthatók a hódok rágásai a fákon. Ez mindig a téli időszakban a leglátványosabb. Baján nem jellemző a hódok kártékony tevékenysége, tulajdonképpen a kidőlt fákra is szükség van, a cincérek, a kis bogarak örömére. Van ennek ökológiai szerepe. A hódot biodiverzitást növelő faktorként hozták 1996-ban ide – mondta a gemencológus.

Szükség van tudatos hódmenedzsmentre 

Európában már kialakultak hatékony módszerek a hódállomány szabályozására. Ausztriában, Lengyelországban és más országokban egyedi szinten vizsgálják a problémás hódcsaládokat, szükség esetén csapdákkal avatkoznak be, vagy elbontják a veszélyes helyen épült gátakat. Magyarországon is felismerték, hogy a patakárterekben a hódok tevékenysége előnyös lehet, például a talajvízszint emelésével. – Ez aszályos időszakban kifejezetten hasznos – mondta Barkuti Balázs. A természetes szabályozó erők, mint például a farkasok, nálunk hiányoznak, így a hódpopuláció mesterséges korlátozása szükségszerű lehet. 

Hódok és árvizek

A 2024-es év három nagy árvize próbára tette a hódokat. Árvíz idején a hódvárak víz alá kerülnek, és a rágcsálók új, szárazabb területekre kényszerülnek. Bár ez ideiglenesen nehézséget jelent számukra, a magyarországi állomány így is dinamikusan nőtt az elmúlt években. 

– Az utolsó felmérések szerint körülbelül 11 ezer hód él az országban – emelte ki a gemencológus.

Természetjáró túrák a hódok nyomában

Barkuti Balázs a Bárka Pihenőház vezetőjeként hódnéző túrákat szervez a Gemencben. A Dunafürdőről induló csónakos vagy kenus túrákon a résztvevők testközelből figyelhetik meg a hódok által hátrahagyott nyomokat és gátakat. 

– A túrák során a résztvevők nemcsak a természet szépségeit élvezhetik, hanem rengeteg érdekességet is megtudhatnak a hódok életéről – mesélte. A hódok története folyamatosan alakul, és a Gemencben mindenki számára elérhetővé válik e lenyűgöző faj megfigyelése.