Bányai Gábor: A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége – galériával

Bányai Gábor – akinek elmondása szerint nagyapja megjárta a Don-kanyart, aki annak a hadseregnek volt a tagja, amelyet a 2. magyar hadsereg váltott le a fronton, ezért azok között volt, akik szerencsésen megúszták ezt a katasztrófát – azt hangsúlyozta, hogy „emlékezni kell, hogy soha ne felejtsük el, és megértsük, min mentek keresztül nagyszüleink és hogy mi veszett el egy olyan harctéren, ahol semmi keresnivalónk sem volt.”

Emlékeztetett: 1943. január 12. a magyar hadtörténet egyik legsötétebb napja. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, és a magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától.

Bányai Gábor szerint kötelességünk emlékezni 

A magyar történelem egyik legfájdalmasabb és legmegrázóbb eseményének nevezete a doni áttörés katasztrófáját a politikus. 

– Emlékezzünk azokra a magyar katonákra és munkaszolgálatosokra, akik a Don partján adták életüket, egészségüket, vagy akik mindörökre nyomorúságos emlékekkel tértek haza. Emlékezünk, mert kötelességünk emlékezni. Az ő áldozatuk a mi örökségünk – fogalmazott.

– Az ő küzdelmük nem a magyar haza védelméről, hanem a nagyhatalmi érdekekről szólt, a 2. magyar hadsereg sírját Versailles-ban ásták meg – fejtette ki. Hozzátette: – Ma Európában rendre olyan megnyilatkozások születnek, miszerint a NATO-nak katonailag is fel kellene lépnie Oroszországgal szemben, amiről magyarázni sem kell, hogy azt a háborút harmadik világháborúnak neveznénk, ezért nem is lehetne fontosabb pillanat, mint a mai, hogy tanuljunk a 2. magyar hadsereg tragédiájából, és nemet mondjunk egy értelmetlen háborúra.

– A Don-kanyar nemcsak fájdalom és gyász, hanem felelősség is. Felelősség, hogy békét és biztonságot teremtsünk itt, a Kárpát-medencében, hogy minden magyar ember biztonságban és méltóságban élhessen. Felelősség, hogy ne felejtsük el, milyen törékeny a béke, és milyen fontos a párbeszéd és az együttműködés nemcsak nemzeten belül, hanem a nemzetek között is – fogalmazott.

 A doni áttörés emlékére rendezett emlékünnepségen a Dékáni Árpád Technikum kadét hallgatói működtek közre. A megemlékezés végén a résztvevők a Thorma János Múzeumból átvonultak az I. világháborús emlékműhöz, koszorúkat és virágokat helyeztek el.