Csintalan manók szorgoskodtak a kecskeméti iskolában – galériával

A diákönkormányzat minden évben megszervezi a Manó Postát, ahol a szorgos kis írnokok közvetítésével a gyerekek bárkinek küldhetnek kis piros csizmára írt kedves üzeneteket. Ezeket másnap maga a Mikulás és segítői osztják szét osztályonként, egy-egy szaloncukor kíséretében. Már több mint egy évtizede zsibonganak a kecskeméti Kodály Iskola tanulói ilyenkor az aulában felállított Manó Posta körül, vagy dolgoznak az asztalok mögött. Évekkel ezelőtt egy tanuló volt az ötletgazdája ennek a rendezvénynek. A hét eseményeit a csintalan manók megjelenését Szécsi Éva Henrietta, 10. osztályos gimnazista diák foglalta össze a Baon.hu olvasói számára.

Csintalan manók hete

Az idén újszerű programmal gazdagodott az esemény. A Csintalan manók hetében az „elf on the shelf” (Manók a polcon) elnevezésű népszerű játékot keltették életre a játékos kedvű pedagógusok, amely az általános iskola valamennyi diákját megmozgatta.

Ebben kicsik és nagyok egyaránt részt vettek. A hét első napján minden alsós osztályterem mellett helyet kapott egy manóajtó. Ezen keresztül egy-egy elf (manó) költözött be az osztálytermekbe egy levelet is hozva magával, amiben leírta ittléte okát. Mindennap figyelték a tanulókat, hogyan viselkedtek egész nap az osztályban, majd este a mágikus ajtó segítségével visszatértek az Északi-sarkra, ahol jelentést tettek a Mikulásnak a látottakról. A gyerekek egytől egyig lelkesen vetették bele magukat a mókába. Mielőtt bárki azt hinné, hogy mindez csak a kisebbeknek jelentett izgalmat, valójában a felsősök sem maradtak ki a játékból. A nagyobbakhoz három manó érkezett, akik minden reggel valamilyen csínyt követtek el. Például, az ablaküvegre festettek egy Monet-utánzatot, belegabalyodtak az izzósorba, pillecukrot sütöttek sátorozás közben az aulában, voltak mini-manókórusok, rendetlen rénszarvasok stb., és minden kópésághoz tematikusan kapcsolódó feladványokat kellett a gyerekeknek megoldaniuk. A legügyesebb osztály természetesen nyereményben fog részesülni.

Az ÉZI aulájában mindeközben helyet kapott az otthonos kis manókuckó, a rénszarvas karám és a már emlegetett Manó Posta is, amely az idén két napon keresztül várta a gyerekek üzeneteit. A manók múlt pénteken sajnos visszaköltöztek az Északi-sarkra, de szomorúságra semmi ok, mivel a programok nem érnek véget. December 13-án, péntekre „csúnya karácsonyi pulcsi” napot és versenyt hirdettek. Ezt követően december 20-án hagyományos nagy közös éneklést szerveznek, ahol az intézmény összes diákja együtt dalol az ünnepvárás meghitt hangulatában.

Ezért a néhány jó hangulatú napért sokan dolgoztak. A projekt megálmodója a diákönkormányzatot segítő pedagógus, Rózsa Hajnalka volt. Mindez ugyanakkor nem jöhetett volna létre a tanítók és tanárok csintalankodása nélkül. Az intézmény számos dolgozója – titkárnők, pedagógiai asszisztensek, portások és természetesen megannyi tanuló – munkálkodott azon, hogy örömteli meglepetést szerezzenek másoknak. A fogadtatás önmagáért beszél: a gyerkőcök mindig izgatottan számoltak be szüleiknek az aznapi eseményekről. Az ilyen felejthetetlen, vidám élmények teszik különlegessé az idejárók hétköznapjait és az iskolát – fejezte be tudósítását Szécsi Éva Henrietta, a Kecskeméti Kodály Iskola tizedikes tanulója.

Csintalan manók hete felnőtt szemmel

Megkérdeztük Rózsa Hajnalka tanárnőt is, vajon hogy látta, mit adott a Kecskeméti Kodály iskola diákjainak a Csintalan manók hete?

– Varázslatot a gyerekeknek, és a várakozás izgalmát. Az érzést, hogy iskolába járni nem csak az ismeretek megszerzéséért jó, hanem mert ott játszva is lehet tanulni: az új dolgok iránti nyitottságot, a szabálykövetést, a demokrácia szellemiségét, a közösségért dolgozást, az önzetlenséget, a csapatmunkát, az adás örömét, a figyelmességet mások iránt, a hálát. Fejlesztette a képzelőerőt, fantáziát, a kreativitást. És nem utolsósorban tudást, ismereteket a festészet, a fények, az ének, a könyvtár és a szarvasok világából. Tanároknak, s nekünk felnőtteknek, hogy jó néha elveszni a gyerekek világában, emlékeztet bennünket arra, hogy a rohanó világban mégis mennyi apró csoda vesz körül bennünket – mondta a Rózsa Hajnalka tanárnő.