Tiszteletadás

2024.12.01. 19:52

Botlatóköveket helyeztek el a náci rezsim áldozataira emlékezve Halason – galériával

A kiskunhalasi a Guttmann család holokauszt idején elhunyt áldozatainak emlékére helyeztek el három botlatókövet Kiskunhalason, a Szilády áron utcában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség szervezésben. A botlatókövek emlékeztetnek a múltra.

Az emlékező macskaköveknek is nevezett emléktáblákat Gunter Demnig német művész kezdeményezésére helyezik el minden olyan európai városban, ahol a nácizmusnak voltak áldozatai. A botlatókövek egy folyamatosan növekvő, az egyes kövek hálójából összeálló, decentrális óriás „emlékmű” részeit képezik.

botlatókövek, zsidó közösség, megemlékezés
Botlatóköveket helyeztek el a náci rezsim áldozataira emlékezve Halason
Fotó: Pozsgai Ákos

A táblát általában az áldozatok utolsó ismert lakhelyénél süllyesztik a járdába. Az áldozatok neve, születési éve és halála dátuma mellett egy mondat az életük történetéről is szerepel rajtuk. Magyarországon is több száz botlatókő van, az elsőt Gunter Demnig német művész 2007. április 27-én helyezte el a budapesti Ráday utca 5. szám előtt.

Kiskunhalas egyike volt annak a hat vidéki városnak, ahol elsők között, 2007-ben helyeztek el ilyen botlatóköveket, és azóta eddig hat helyszínen öt áldozat emlékére. Az első köveket maga a német szobrász rakta le a Petőfi utcai zsinagóga bejárata előtt.

 – Nem szabad, hogy a náci rémtettek meg ismétlődjenek, amikor zsidókat, cigányokat, fogyatékkal élőket és másként gondolkodókat deportálták – jelentette ki Mester Sándor szociológus, tanár vasárnap Kiskunhalason, a Szilády Áron utca 32. szám előtt az újabb botlatókövek elhelyezésének helyszínén.

Végső István és Sinkó Balázs 2007-ben megjelent Zsidósors Kiskunhalason című közös kötetében közölt írást idézve elmondta, hogy 1940–44 között Kiskunhalasról több mint kétszáz munkaszolgálatost vittek el, akik közük közel kilencvenen haltak meg. Kiskunhalason a gettóba költöztettek 1944. májusától több mnt ötszáz embert, és deportálták őket 1944. júniusában. Mintegy százhúsz ember nem tért haza sose, meghaltak a haláltáborokban.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSKE), a Guttman család, valamint Kiskunhalas Város Önkormányzata és a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség szervezésében Guttmann Imre néhai munkaszolgálatos, Guttmann Sándor néhai munkaszolgálatos és Guttmann Sándorné született Hollander Rózsa néhai deportált emlékére helyezték el a három botlatókövet.

Botlatókövek emlékeztetnek

Kirschner Péter, a MAZSKE elnöke emlék beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Guttmann család tagjai is Kiskunhalas közösségének megbecsült tagjai voltak, olyan emberek, akik a hétköznapi tevékenységükkel gazdagították a várost. Kuris István László, Kiskunhalas alpolgármestere arra emlékeztetett, hogy nincs az eszme, ami igazolást adhat a holokauszt borzalmaira, megbocsáthatatlanok az elkövetett rémtettek.

Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke arra emlékeztetett, hogy a holokauszt szó teljesen elégő, teljesen elpusztuló áldozatot jelent. Számukra a szó azonban egyet jelent az elpusztított hit testvéreikkel, akiknek a bűne csupán annyi volt, hogy zsidónak születtek.

– Elborzadva, lélekben megtörve gondolunk a gomolygó füstre, melyben drága szeretteink teste hűlve sült. Az élet a tovaszálló füstben oszlott szét – fogalmazott a hitközségi vezető kiemelve, hogy a most elhelyezett botlatókövek is rájuk emlékeztetnek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában