Többször is átépítették Kecskemét legrégibb épületét, díszes kapuja kedvelt fotózási helyszín

Legutóbbi múltidéző írásunkban Szent Miklós életét idéztük fel, most a róla elnevezett kecskeméti Szent Miklós templom, ismertebb nevén a Barátok temploma történetét mutatjuk be. Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent írásunkat vettük alapul, melynek forrása több internetes portál és helytörténeti könyv volt. A képeslapokat Sebestyén Imre hagyatékában lévő gyűjteményből választottuk ki.

A Barátok temploma egykoron kisebb volt

A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. A Barátok templomának a köznyelv nevezte el a Szent Miklós-templomot. Története a 13-14. századra vezethető vissza. A régészeti kutatások eredménye szerint akkor jóval egyszerűbb, kisebb volt a mainál, és tornya sem volt. Az 1678-as tűzvészben a középkori épület nagy része elpusztult, csak néhány részlete maradt meg. 

Ferences szerzetesek a templomban

A reformáció kezdetekor a két felekezet hívei – a reformátusok és a katolikusok – közösen használták a templomot. Eleinte békésen megvoltak egymás mellett, majd egyre gyakoribbá váltak a hitviták. A protestánsoknak az 1564-es megállapodás szerint új istenházat kellett építeni, az eredetit pedig az 1640-es évektől a városba költöző ferences szerzetesek vették birtokukba. Ezekre az időkre emlékezve lett a templom szájhagyomány útján a Barátok temploma.

A gótikus jegyeket a barokk váltotta

A 18. század második felében a ferencesek teljesen átalakították és kibővítették a templomot, ennek köszönhetően a gótikus jegyeket a barokk stílus váltotta fel, és 1799-ben, copf stílusban a tornyot is megmagasították. 

Lourdes-i barlang is épült

Az utolsó jelentős átalakítás 1931 és 1933 között történt. Ekkor főként a belső teret, annak berendezését, festését változtatták. Ekkor épült meg a templom udvarában a lourdes-i barlang, mely Muth Ferenc kőfaragómester munkáját dicséri. Szintén ehhez az évhez kapcsolódnak az íves falkerítés díszkovácsolású kapui is, melyeket Tiringer Ferenc lakatosmester készített el. Napjainkban ezek a kapuk a fiatal, egybekelt párok kedvenc fotózkodási helyszínei.

Szent Miklós legendáját őrzi a főoltár

A templomba belépve igen gazdag, világos, barokk-neobarokk tér tárul elénk. A lenyűgöző hatást az egymáshoz szokatlanul közel helyezett oltárok adják. A rokokó, 1792-ben készült főoltár Szent Miklós legendáját ábrázolja, csavart kerettel rendelkezik. Szent Miklós nemcsak a templomnak, hanem Kecskemétnek is védőszentje. A főoltárral kapcsolatos érdekesség, hogy a középkori templom fekvését úgy alakították ki, hogy Szent Miklós napján a felkelő hajnali napfény első sugarai az oltárra essenek.

A romkert felett üzletek is voltak

A templomtól balra eső romkertben a román kori, 15. századbeli Szent Mihály-kápolna romjai találhatók. A romkertre 1841-ben üzletek épültek. A kereskedelem fellendítése érdekébe és saját hasznukra, zsidó kereskedőknek adták el a területet, akik felépítették a földszintes üzleteket a templom oldalához. A műemlék értékű templom főtér felőli érvényesülését zavaró üzleteket az 1970-es évek elején a városrendezés jegyében lebontották, azóta látható a romkert. Mayer Antal tervei alapján a romkert 1974-ben készült el, mélysége a hajdani főtér szintjét mutatja.