Komoly gazdasági előnyt hozhat a Bács-Kiskunt is átszelő M9-es

A politikus emlékeztetett, hogy idén nyáron írták alá az M9-es út  51-es és 53-as számú főutak közötti, közel 60 kilométeres, Bács-Kiskunt átszelő szakaszának a tervezésére vonatkozó szerződést. A Bács-Kiskun vármegye jelentős részét a déli határ közelében kelet-nyugat vonalban összekötő útvonalának tervezési feladatai jó ütemben haladnak, a beruházás az ország legnagyobb vármegyéjének, déli, eddig leszakadó térségének kínál majd lehetőséget, amely komoly gazdasági előnyökkel is járhat.

Mint arról korábban hírportálunkon is beszámoltunk, a fejlesztés célja Magyarország hagyományosan Budapest központú sugaras úthálózatának oldása a kelet-nyugati irányú tengely kiépítésével. Az új szakasz – tehermentesítve az M0-ás autóutat – közvetlen kapcsolatot biztosít majd a Duna-Tisza köze és a Dunántúl térségei között. A beruházás hosszú távon a Balkán és Nyugat-Európa közötti tranzitforgalom gyors és biztonságos levezetését is biztosíthatja.

A Bács-Kiskunt átszelő szakasz Jánoshalma térségében kettéválik

A fejlesztés a korábban megépült Szent László Duna-hidat is magába foglaló M9-es folytatásaként az 51-es főúttól, Dusnok és Sükösd térségéből indulva halad Nemesnádudvar és Érsekhalma között. Jánoshalma térségében kettéválik, az egyik ágon kelet-nyugati irányban Kisszállás térségében eléri az 53-as számú főutat, a másik ágon pedig dél felé fordul, és Kisszállás közelében az 55-ös számú főutat keresztezi, ahonnan tovább haladva éri el Tompát.     

Az új nyomvonalon tervezett, csaknem 60 kilométeres, kétszer kétsávos, leállósáv nélküli gyorsforgalmi úton nyolc külön szintű csomópontot, komplex pihenőhelyet alakítanak ki. Emellett a mezőgazdasági ingatlanok megközelítéséhez párhuzamos földutak is szerepelnek a tervekben, továbbá felújítják az 53-as főút Kiskunhalas és az 55-ös főút közötti szakaszát is.