Folytatjuk múltidéző sétánkat a régi kecskeméti utcákon

Mint írtuk a kecskeméti utcanevek gyakran változtak az elmúlt több mint 170 évben. Az első hivatalos utcanevek 1850-ben születtek, majd folyamatosan változtak, például politikai nyomásra, lakossági kérésre. A múltidéző séta cikkünk forrása most is Erdélyi Erzsébet A politikum térhódítása a kecskeméti utcanevekben című írása volt, mely a vármegyei levéltár honlapján is olvasható. Illusztrációkat Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában lévő korabeli képeslapjaiból válogattunk hozzá.

Visszatekintés a jelentős hatásokra

Az utcanévadásban nagy változást hozott a 20. század eleje, majd Trianon. Utóbbinak nagy hatása volt az utcanévadásra, elcsatolt városok, folyóvizek, vármegyék nevei jelentek meg. Trianon traumája és az elszakított részek utáni sóvárgás országszerte arra késztette a közterületek elnevezőit, hogy ne hagyják a tudatból kiveszni Nagymagyarország eszméjét.

A kecskeméti utcanévadásokra nagy kihatása volt az 1945-ös politikai rendszerváltásnak, az utcanévadást tíz éven keresztül kizárólag a politikai érdekek irányították. Az 1945-ös rendszerváltoztatás az utcanevekben az 1950-es évek végére teljesedett ki. Időutazásunkat e kortól folytatjuk.

Múltidéző séta a 20. század közepén

Íme néhány példa az utcanevek változtatására. Például Apponyi térből Hámán Kató tér lett, a Barátok teréből Molotov tér, a Boldogasszony térből Béke tér, Dellő utcából Szűcs Lajosné utca, Festő utcából Berényi Pál utca, Fráter utcából Úttörő utca, Gyenes térből Marx tér, Horthy Miklós útból Ady Endre utca, Horthy Miklós térből Kodály Zoltán tér, Mária körútból Szalvay Mihály körút, Mátyás király térből Dimitrov tér, Mezei utcából Bajcsy-Zsilinszky utca, Nagymagyarország útból Dózsa György út, Nagykőrösi utcából Jacques Duclos utca, Piaristák teréből Komszomol tér, Szent Imre herceg útjából Zója utca, Szent Miklós utcából Puskin utca, Széchenyi fasorból Budai Dezső fasor, Teleky László utcából Sztahanov utca.

Rendőrfalu újabb utcanevei

A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának közeledtével az utcanévadás ismét egyetlen forrásból táplálkozott, az 1919-es mártírok köréből. Az 1959. március 6-án tartott tanácsülésen Rendőrfalu 11 új utcanévből 7 kapja nevét az 1919-es mártírokról (Benke József, Bakonyi Antal, Seres Imre, Szentgyörgyi Ferenc, Joó Mária, Gubányi Mihály, Németh Imre), és a Csongrádi utat is átnevezik Mártírok útjának. Érdekesség, hogy változatlanul hagyták az 1925-től érvényben lévő három közbeékelődő utca nevét. Csókás József utca névadója a kecskeméti szőlőnemesítő volt, Vasvári Ferenc utca a Noszlopy-féle összeesküvésben részt vállaló szabómesterről kapta nevét, és egy köznévi eredetű foglalkozásnév is megjelent, a Tűzoltó utca.

Kevesebb szerepet kapott a politika

Az évtized végén az 1960-as népszámlálásra készülődve ismét nagyobb arányú utcaelnevezések következtek. Több csoportra oszthatók. Jóval kisebb hangsúly esett a politikai, társadalmi szerepnek nevekben történő megnyilvánulására. Igaz, a Felszabadulás útja mellett a névadók között volt a közelmúltból két munkásmozgalmi vezető: Mező Imre és Polonyi Gyula, egy történelmi személyiség: Perczel Mór. Elvont fogalom is megjelent az Alkotás utca nevében.

Emellett folytatják a hagyományokat: a tiszteleti nevek típusában a csak vezetéknevet tartalmazó előtagokat – a Kerkápoly utca kivételével – kiegészítik a keresztnévvel, így lett Kapisztrán János utca, Lórántffy Zsuzsanna utca és Tomori Pál utca.

Tudósok és művészek előtérben

A zömében személynévi eredetű utcanevek névadói között tudósok, művészek, feltalálók lettek a meghatározók: Mikszáth Kálmán körút, Kacsóh Pongrác utca, Kelemen László utca, Semmelweis utca, Ybl Miklós utca, Kandó Kálmán út. A Méhesfalu új utcáinak névcsoportját a közeli művésztelep is ihlette, így lett Iványi Grünwald utca, Fényes Adolf utca, Révész Imre utca és Móra Ferenc utca.

Három esetben pedig földrajzi nevet választottak, Tisza utca, Mátra utca, illetve Ceglédi út. Az utóbbi a Nagykőrösi utca folytatásaként, a városból kivezetve, az ősi funkciót viszi tovább.

Folytatjuk...