Döntött a közgyűlés: januártól emelkedik az építményadó Kecskeméten

Rendkívüli közgyűlést tartott a kecskeméti képviselő-testület csütörtökön. Az egyik fontos napirendi pont az építményadó emeléséről szólt. Mint azt Szemereyné Pataki Klaudia polgármester elmondta, azért volt szükség az ülésre, mert a jövő évi költségvetés tervét a építményadó, illetve a későbbi napirendi pontokban részletezett díjak növelésének elfogadásáig nem tudja összeállítani a városvezetés.

Így emelkedik az építményadó 

Szemereyné Pataki Klaudia előterjesztése értelmében Kecskemét mindkét adóövezetében nő az építményadó mértéke január 1-jétől. Az I. adóövezetben 1000 forint/négyzetméter/évről 1300 forint/négyzetméter/évre, a II. adóövezetben 900 forint/négyzetméter/évről 1100 forint/négyzetméter/évre nő az építményadó.

Az I. adóövezetbe tartoznak az Árpád körút, Mária körút, Széchenyi körút, Bethlen körút, Kuruc körút, Erzsébet körút és Kossuth körút által határolt területeken belül lévő, valamint a körutakra számozott építmények. A II. adóövezethez tartoznak az Árpád körút, Mária körút, Széchenyi körút, Bethlen körút, Kuruc körút, Erzsébet körút és Kossuth körút által határolt területeken kívül lévő építmények, kivéve a körutakra számozott építményeket. Az övezeti besorolástól függetlenül gépjárműtároló esetén 300 forint négyzetméterenként. Az előterjesztés szerint az egy négyzetméter adóztatott hasznos alapterületre eső átlagos adómérték kerekítve 837 forint/négyzetméter/év. Az építményadóból jelenleg éves szinten mintegy 2,6 milliárd forint bevétel folyik be a költségvetésbe.

Az önkormányzati adóhatóság nyilvántartása alapján Kecskeméten a társas vállalkozások adják az építményadóból származó bevétel 89,5 százalékát. A magánszemélyek jellemzően a garázsok után adóznak, csak kis hányaduknak van egyéb adóköteles felépítménye, például üzlete, irodája, műhelye, gazdasági épülete. Az előterjesztés szerint ebből az következik, hogy a magánszemélyek adótárgyainak száma bár magas, arányaiban több mint 69 százalék, de az ebből származó bevétel arányaiban nem éri el a 8 százalékot. A magánszemély tulajdonában lévő lakás és kiegészítő helyiségei mentesek az adó alól.

A költségvetés több mint felét az adóbevételek teszik ki

A helyben beszedett adók a város bevételei között kiemelkedő jelentőséggel bírnak, a folyamatos likviditás fő elemét képezik. Az önkormányzat költségvetési bevételeinek több mint felét az adóbevételek teszik ki. Az önkormányzat a helyi adók közül Kecskeméten a helyi iparűzési adót, az építményadót és az idegenforgalmi adót vezette be. Ezek közül a helyi iparűzési adó súlya a meghatározó, ugyanakkor ebben a legkisebb mozgástere az önkormányzatnak a helyi szabályozás kialakításában és az ebből származó bevétel felhasználásában.

Az adóemelést úgy indokolja az előterjesztő, hogy arra az önkormányzat jövőbeli céljainak megvalósításához, a kiegyensúlyozott finanszírozás megteremtése érdekében van szükség.

Az előterjesztésben szerepel, hogy a Pénzügyminisztérium minden évben közzéteszi az egyes helyi adómértékek valorizációjáról készített tájékoztatóját, amely a maximális adómértékeket tartalmazza. A 2025-re irányadó adómérték maximum építményadó esetében 2950,1 forint/négyzetméter/év. Ebből az előterjesztő szerint megállapítható, hogy az adómérték maximumtól való kihasználtságának mértéke 28,4 százalék, amivel a megyei jogú városok sorában Kecskemét az alsó harmadban foglal helyet. A javaslat elfogadása esetén az átlagos adómérték az adómaximum 34,63 százaléka lesz.

Az előzetes számítások alapján a javaslat elfogadása mintegy 589 millió forint többletbevételt eredményezhet. Ennek tervezett felhasználását az önkormányzat éves költségvetési rendeletében mutatja majd be.

Hosszasan vitáztak

Szemereyné Pataki Klaudia a közgyűlésen elmondta, hogy a döntés mintegy 7000 vállalkozást érint. Ezt megelőzték tárgyalások a vállalkozói érdekképviseletekkel. A polgármester hozzátett: a mikrovállalkozásokat nem terhelik, ezért 50 négyzetméterig nem javasolja az emelést.

Dobos József, a Civil Összefogás Városunkért Egyesület képviselője felszólalásában kérte, hogy egy ideig ne nyúljanak az adóhoz, mert jelenleg a vállalkozások nincsenek jó helyzetben, nem tudják fizetni a megemelkedett költségeket, illetve a nem működő vállalkozásoknak is fizetniük kell az adott esetben rossz állapotú épülete után.

Király József, a Szövetség a Hírös Városért frakcióvezetője hozzászólásában kifejtette, hogy a minimálbér emelése, valamint az áremelések, és az infláció hatása egyébként is sújtja a vállalkozásokat.

Leviczky Cirill, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője azt emelte ki, hogy a város szolgáltatásainak megtartása érdekében van szükség az adóemelésre, ami a magánembereket nem sújtja. Hozzátette, hogy az adóterhelés alacsony más megyei jogú városokkal összehasonlítva, így ez a mérték az adóemelés arany középútját jelenti.

Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) szerint nem a helyi vállalkozásokat, hanem a multikat kellene jobban megsarcolni.

A testület 11 igen, 6 nem és 1 tartózkodással elfogadta az előterjesztést.