Miután megmenekült a bikától, templomot építtetett

Nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. A kápolnáról készült régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

Kecskemét városközpontjától néhány kilométerre, a város nyugati felén található Arborétumba érkezve mindenképpen érdemes felkeresni a Mária-kápolnát, eredeti nevén Sarlós Boldogasszony-kápolnát. Az 1713-ban épült kápolnát az elmúlt évszázadban több képeslapon is megörökítették.

A történelmi források szerint a kápolna Árpád-kori eredetű. Hornyik János történetíró szerint az 1760-as években itt szónokló Telek József ferences rendi szerzetes 1772-ben egy prédikációjában a kápolnához kötődő egyik mondát eleveníti fel, miszerint: „e kápolna és a mellette volt gyógyforrás a török uralkodás alatt elpusztulván, azon domb, melyen állott azután is Mária angyalok királynéja halmának neveztetett, ott éjenkint angyali zene és ének gyakran hallatott föl.” 

Katona József drámaíró is bővítette a kápolna történetét. Eszerint 1713-ban Darányi György kálvinista ember egy éjjel Kerekegyházáról jövén, amikor egy bika megkergette, majd csoda történt: amint felszaladt a dombra, a bika hirtelen másfelé vette az útját. Darányi kísértetnek vélte a bikát, a helyet pedig szent helynek, és kezdeményezte, hogy a helyén egy templomot építsenek fel. Ő maga 30 forintot, téglákat és szekereit adta támogatásként. Így épült fel a Mária-kápolna.

A kápolna építészeti stílusát tekintve barokk. A külső megjelenésében igen egyszerű épületnek két tornya van. A nagyobbik a bejárat fölött, a tetőgerincen magasodik, fából készült. A kisebbik pedig a sekrestye fölé épült. A szentélyben áll a Sarlós Boldogasszony-oltár, innen ered a kápolna védőszentje. 

Évtizedeken át a kápolna elhagyatott épület volt, s nem népesítette be hívek sokasága. 1998-ban újították fel. Közelében található a szabadtéri oltár, mely a kápolnával együtt esküvők reprezentatív helyszíne is. A kápolna közelében tekinthetjük meg a Magyar Szentek szoborsétányát, melynek érdekessége, hogy az Árpád-házi szenteket ábrázoló szobrok korábban a belvárosban, a mai lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház pártázatán állottak.