2023.06.05. 15:23
Trianon emlékhelyeit járták be a kecskeméti sétán – galériával, videóval
Trianon emléksétát szervezett az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület hétfő délelőtt a kecskeméti városháza átadó ünnepségsorozat keretében. A helyszíneket végigjárva Székelyné Kőrösi Ilona muzeológus tartott izgalmas előadást az érdeklődőknek.
Székelyné Kőrösi Ilona (balra) kilenc állomáson mutatja be a kecskeméti trianoni emlékhelyeket
Fotó: Bús Csaba
Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület két éve hozta létre az emléksétát Székelyné Kőrösi Ilonával együttműködve. A 75 perces, másfél kilométeres ingyenes sétán a muzeológus kilenc állomáson mutatja be hallgatóságának a kecskeméti trianoni emlékhelyeket − mondta el Hamzáné Lakó Judit egyesületi elnök, hozzátéve, hogy az egyesület honlapján online formában is megtalálják a sétát azok, akik nem tudtak eljönni a hétfői alkalomra.
Az emlékséta első állomása a Lestár téri Országzászló, ahol Székelyné Kőrösi Ilona elmondta, hogy a vesztes háborút követő trianoni békediktátum következtében Magyarország máig ható, súlyos veszteségeket szenvedett. A muzeológus emlékeztetett: az ország elveszítette területének kétharmadát.A lakosság a Trianon előtti 18 millióról 7,5 millióra csökkent. Erdély és Partium Romániához került; Felvidék, Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához; Bácska, Bánság, Szerémség, Drávaköz és a Muraköz az akkori Szerb–Horvát–Szlovén királysághoz; egy kisebb terület pedig Ausztriához.
Az emlékművet a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én avatták fel. A városháza melletti tér jelentős részét elfoglaló emlékmű a trianoni döntés előtti Magyarország térképét jeleníti meg. Az emlékmű térkép része szabadon bejárható, lehet rajta sétálni, és számba venni Csonka-Magyarország és az elszakított területek jelentős településeit.
Trianon emlékséta Kecskeméten
Fotók: Bús CsabaTrianon előtt, Magyarország központi helyén a közigazgatásban, a gazdaságban, a kultúrában és a társadalmi életben Kecskemét és a városháza épülete, a séta második állomása, fontos szerepet töltött be − mondta a séta vezetője.
A később országhatárokkal elválasztott területekről államférfiak, városvezetők, művészek fordultak meg itt, ami akkor természetes volt, hiszen egy országhoz tartoztak.
A harmadik állomás a Címerdomb vagy más néven Iránydomb Kecskemét városközpontjában, a Kossuth téren helyezkedik el. Pálfy Gusztáv szobrászművész és Farkas Gábor építész alkotása 1984-ben készült. Városok neve és Kecskeméttől mért távolságuk olvasható az alsó részén található feliratokon, köztük távoli országok települései és a mai Magyarország jeles városai.
A kecskeméti református templom mellett álltunk meg ezután, de valamennyi kecskeméti templomról szólni kell a trianoni békediktátum kapcsán is. Kecskemét főterén egymás közelében található valamennyi felekezet temploma, melynek jelkép értékét is szokás emlegetni: Kecskemét a vallási tolerancia városa, ez az üzenete az egymás szomszédságában épült templomoknak.
A Trianon előtti Magyarországon is elismeréssel méltatták a református Újkollégium építészeti és művészeti értékeit.
A vezető szerint jelentősége túlmutat Kecskemét határain. Az épület számos olyan díszítéssel rendelkezik, illetve jeles személyiséghez kötődik, melyek példát adtak a diákoknak hitből és hazaszeretetből. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Trianon utáni években ennek fokozott jelentősége volt. A korabeli diákok által látható jelképek közül több is utalt a békediktátum előtti Nagymagyarországra. Ez a motívum volt látható például a Református Leánylíceum hímzett zászlóján.
A posta intézménye ‒ így a kecskeméti is, mint következő állomás ‒ a Trianon utáni években jelentős munkát végzett a kapcsolattartásban, és Trianonról szóló levelek, képes levelezőlapok tömegeit továbbította. A Kéttemplomköz forgalomtól elzárt sétálóutcájában a Németh László író és Tóth László, egykori kecskeméti polgármester tiszteletére elhelyezett emléktáblák mellett Trianon-emléktáblát is láthatunk.
A következő állomás, a Zrínyi iskola, egyike volt azoknak a kecskeméti intézményeknek, amelyekben a mindennapok során mindenki érezte a trianoni döntés következményeit.
A történelmi döntés sokkhatásai alól senki sem tudta kivonni magát, valamilyen szinten mindenki kénytelen volt érzékelni a változásokat. Kecskemétre sok menekült érkezett az elszakított területekről, főként tisztviselők, közalkalmazottak, köztük tanítók, tanárok is − fejtette ki a történész.
Az utolsó állomás a Katona József Emlékház, mely kiállításának több részlete is a Trianon előtti Magyarországot és kulturális viszonyait mutatja be. A korszak jelentős magyar szerzői és színházépületei Nagymagyarország térképére helyezve láthatók az állandó kiállítás kereteiben − mondta Székelyné Kőrösi Ilona a séta zárásaként.
A városház átadó ünnepségsorozat keretében − a műsorfüzettől eltérően − pénteken 15 órakor ismét lesz alkalom részt venni az emléksétán.
A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.