Kettőskeresztet állítottak Kiskunhalas központjában a nemzeti összetartozás napján – galériával

– Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek. Jóval korábban. Sunyi háttértárgyalásokon, felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk – fogalmazott Stírné Prikidánovics Tímea önkormányzati képviselő, az Országzászló emlékműnél tartott megemlékezésen. A képviselő rövid történeti áttekintést adott megemlékező-beszédében, amelyben kiemelte, hogy Magyarország a 103 évvel ezelőtti trianoni békediktátum következtében elvesztette területének kétharmadát és népességének több mint felét, és a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételét.

A határvonal eltérő oldalára került szétszakított falvakban élő családok megszenvedték a trianoni döntés hatását – emlékeztetett a politikus, aki elmondta, hogy Magyarország északi és déli határvidéken élő szerettei, felmenői is megszenvedték a trianoni döntés hatásait.

– Anyai nagyapám Garamszentgyörgyön, apai dédszüleim pedig a Bácskában. Én még ahhoz – a talán utolsó – generációhoz tartozom, akiknek az általános iskolában nem igazán mertek Trianonról tanítani. Otthon viszont esett szó például a határvonal meghúzásában „segédkező” francia beszédű földmérő mérnökökről, akik egy kis „jól tartásért” cserébe a gazda kedvéért egy-egy madarasi, bajmoki tanya esetén újragondolták kicsit a meghúzandó határvonalat – idézte fel a képviselő a családi emlékeket.

– mondta a politikus, aki szerint a mai nemzedék feladata, hogy bekösse a sebeket, bebizonyítsa a világnak, hogy a magyaroknak határoktól függetlenül közös gyökereik vannak, amelyekbe magabiztosan kapaszkodhatnak.

– Ehhez a megoldás semmiképpen nem a határok átrendezése. Az egyetlen járható út és igazán célravezető lépés az, amit a mi kormányunk tett és tesz a határon túli magyarok bevonásáért, integrálásáért – tette hozzá Stírné Prikidánovics Tímea, aki szerint a nemzeti összetartozás napja ma már nem a gyásznapot jelenti, sokkal inkább az újrakezdés esélyének ünnepe.

– Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e kilépni a sérelmek bűvköréből, elfogadva a megváltozhatatlant, s mégis nem feladva a magyarság összetartozásának természetes érzését. A mai nap is ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar nem kudarcos, hanyatló nemzet, hanem az egyik legnagyobb újjászülető, amely újra és újra magát állítja talpra és egyre ellenállóbb a gyűlölettel, a megosztással szemben – fogalmazott a politikus.

Domonkos László író, a megemlékezés másik szónoka arra emlékeztetett, hogy minden korosztály számára üzenetértékű, ami a magyarsággal történt a trianoni békediktátum következtében, és amit soha nem szabad feledni. Véleménye szerint egyre több információ kerül napvilágra a békediktátumhoz vezető történésekről, ennek köszönhetően a mai fiatalok számára komoly tudásanyag áll rendelkezésre, amely jó alap lehet a mélyebb érzelmi tapasztaláshoz.

A nemzeti összetartozás napja alkalmából Kuris István László alpolgármester kezdeményezésére kettőskeresztet állítottak a város központjában, a Bethlen Gábor téren, amelyet Seffer Attila római katolikus plébános szentelt meg és Bocskorás Bertalan református lelkész áldott meg. Az alpolgármester szerint a kettőskereszt egyrészt emlékeztet IV. Béla királyra, akinek címerében ott van a kettőskereszt. Ő az, aki a Duna–Tisza közére a tatárjárás után, több mint 780 évvel ezelőtt a kunokat betelepítette. Szent Erzsébet testvére és annak a Szent Kingának az édesapja volt, aki Kiskunhalas lengyelországi testvérvárosa, Nowy Sacz mellett van eltemetve, sírja ma is látogatható. A kettőskereszt emlékeztet arra is, hogy 1938. június 26-án Kiskunhalason járt az aranyvonat, amely Szent István ereklyéit hordozta körbe Magyarországon. Erre a 85 éves évfordulóra is emlékezve, idén június 29-én, csütörtökön 17 órakor Kiskunhalasra, az alsóvárosi templomba érkezik a Szent Korona másolata, amelyet Hummel Gizella liturgikus ötvösművész készített.

– Kívánom, hogy ez a kettőskereszt duplán ölelje át azt a 15 millió magyart, akik itthon és szerte a nagyvilágban élnek – mondta Kuris István László alpolgármester az emlékmű előtt.

A nemzeti összetartozás napi megemlékezés a Semmelweis téri Trianon Ligetben folytatódott, ahol az 56-os Emlékbizottság, a Szilády Áron Társaság, a Konok Kunok Motoros Egyesület, az Erdélyi Magyar Csillagok Irodalmi Egyesület és a Hazatalálás Baráti Kör tagjai emlékeztek és tartottak koszorúzást.