Ligetes főutcájával, tereivel csábítja a látogatókat Kiskunfélegyháza

A városközpont legszebb épülete

A városnéző sétát érdemes Félegyháza jelképeként emlegetett városházától indítani, mely szecessziós stílusban épült 1911-ben. A különös színvilág és a stilizált növényi formakincs leginkább a díszterembe lépőket lepi meg. A külső falakon levő magyaros tulipános motívumok, majolikadíszítés a Zsolnay gyár termékei. A városháza a 45 méter magas tornyával a városközpont legszebb épülete.

Zárja szívébe a kultúrát

Közvetlen a városháza mellett található a Móra Ferenc Művelődési Központ műemlék épülete, mely egész évben változatos programokkal várja az érdeklődőket. Az épületben működő Korona Kávézóban pedig fel is frissítheti magát a megfáradt látogató.

Rövid séta után eljutunk a Kiskun Múzeumba, ahol különböző kiállításokat, és Magyarország egyetlen börtönmúzeumát tekinthetik meg. Itt raboskodott a hajdani betyárvilág rettegett alakjainak egész sora. A múzeum udvarán, azaz az egykori Kiskun Kapitányság udvarán állították fel az eredetileg 1860-ban épült, Pajkos Szabó-féle tornyos szélmalmot, melynek különösen szép faragott kőpadja van.

A múzeumból érdemes átsétálni a Móra Ferenc Emlékházba. A XX. századi magyar próza klasszikusának szülőházában 1972-ben nyílt a Móra Ferenc életét és munkásságát bemutató múzeum. A XIX. század közepén készült nádtetős épületet nemrég felújították és újrarendezték. Első szobájának tablói és személyes tárgyai Móra Ferenc életútját mutatják be.

A kalandos életű templom

A barokk stílusú Sarlós Boldogasszony-templom is szemet gyönyörködtető épület, melyet 1749-ben kezdtek építeni. Köveit a közeli Kővágó-érből hozták. Bár 1753-ban már állt a templom, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, így újjá kellett építeni. 1761-ben szentelte fel a váci püspök. 1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott.

Hattyúház

A Sarlós Boldogasszony-templomelőtti téren tovább sétálva a Hattyúház gyönyörű épületéhez jutunk. Az épület klasszicista kivitelezésére 1819 tavaszán Mayerhoffer János kapott megbízást. Az épületet 1819-20 között építették fel. Petőfi Sándor édesapjának mészárszéke 1824-30-ig működött az épületben. Jelenleg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárnak ad helyet. A Hattyúház az oromzaton lévő hattyút ábrázoló kocsmacégérről kapta a nevét.

Ikonikus szobor

A Hattyúházzal szemben található egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor szobra. A Köllő Miklós által készített szobor eredetileg Kiskunfélegyháza testvérvárosa, Segesvár főterét díszítette. Az első világháború idején szállították Magyarországra, 1922-ben állították fel Félegyházán. 2013-ban teljesen megújult: új talapzat készült és a szobor is megszépült.