2023.03.19. 19:37
Óriáskereket és csónakázótavat is terveztek a Műkertbe
A Műkertváros virágkorában a kecskemétiek egyik kedvenc találkahelye volt. Több mint száz évvel ezelőtt népkertként volt kedvelt találkahely, majd az 1960-as évektől a Park étterem, míg később a Vadaskert tette vonzóvá Kecskemét egyik legrégebbi városrészét.
A Műkertváros történetében a Művésztelep kialakítása az egyik legmeghatározóbb mérföldkő
Fotó: Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatéka
Nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat hívtuk segítségül, melynek forrása a Levéltári Füzetek 9. fejezetéből, Juhász István írása volt. Az emlékezetes helyeket felidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak.
Az elmúlt heti múltidéző cikkünk a Műkertváros kialakulásáról szólt, melyből kiderült: a XIX. században a nevét onnan kapta, hogy a város egy kertészetet alakított ki Bakule Márton főkertész irányításával. A század végén a gyümölcskertészetet megszüntették, az egészet díszkertté alakították át. A XX. század elejére a Műkert a szórakozni vágyók legújabb célpontjává vált, hiszen kulturált és szép környezetben kínált lehetőséget kikapcsolódásra.
Múltidéző utazásunkat most folytatjuk, a XX. század történéseit elevenítjük fel A Műkertváros történetében a Művésztelep kialakítása az egyik legmeghatározóbb mérföldkő. Az 1910-es években megalakult Művésztelep alkotói 1912-től egészen 1944-ig nagy mennyiségű, a magyarországi művészettörténetben is fontos értéket jelentő műtárgyat hoztak létre. A városvezetés 1957-ben a műterem bérházat átadta a Képzőművészeti Alapnak, és a megváltozott igényeknek megfelelően átalakították. Az első években alkalmazott 1-2 éves ösztöndíj helyett bevezetett 2-3-5 hónapos beutalásos rendszer lehetővé tette, hogy nagyon sok művész dolgozzon, alkosson Kecskeméten.
A Művésztelep felújítása az 1970-es évek végén volt, napjainkban ismét művészek dolgoznak a régi kolónián.
A Műkertváros másik két ismert „névjegye” a Park étterem és a Vadaskert volt. 1963-ban a Reile Géza által irányított városfejlesztési elgondolások között jelentős szerepet kapott a Műkert. Célul tűzték ki, hogy a szép környezetű ligetet ismét a lakosság szórakozóhelyévé építik ki. Az egész Műkertet felölelő rendezési terv elkészítésére Janáky István Ybl-díjas építészt kérték fel, akinek nevéhez olyan ismert épületek fűződnek, mint az Aranyhomok, a régi fedett uszoda vagy a piaci árucsarnok.
Fotós: Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatéka
A terv nagyszabású volt: a pihenőparkban helyet kapott volna egy vendéglátóhely, csónakázótó, planetárium, szabadtéri színpad, óriáskerék, kisállatkert.
Az első lépések között szerepelt a Park étterem megépítése, a park útjainak és a közvilágítás kiépítése, valamint a mai műkert – volt Kossa Istvány sétány – útépítése, parkosítása.
A Park étterem terveit Janáky István, a budapesti Középület-tervező Vállalat mérnöke készítette el.
Az egykori tánccsarnok helyén építették fel a lapos tetős, nyerstégla homlokzatú éttermet hatalmas üvegfallal. A kerti környezetéhez méltón nagy teraszt kapott. 1964. március elsején nyílt meg, és az Univer Fogyasztási Szövetkezet üzemeltette.
Fotós: Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatéka
A Műkert városrész könnyebb megközelítése céljából alakították ki az említett Műkerti sétányt. Ez az útvonal a Kuruc tértől a volt Csongrádi út fülöpszállási vasút kereszteződéséig terjedt. 1965-ig ez egy középpályás, két oldalon két-két gömbakác fasoros utca volt földutas kapubejárókkal. Kossa István, az akkori közlekedés- és postaügyi miniszter közreműködésével indult el az útszakasz korszerűsítése, sétánnyá alakítása. Hirtelen halála előtt ez volt az utolsó munkája, így róla nevezték el a sétányt.
A kisállatkert létesítése csúszott néhány évet: 1963 helyett 1971-bennyílt meg.
Megalapításához hozzájárult, hogy abban az évben rendezték meg Budapesten a Vadászati Világkiállítást, ahol sok vadat mutattak be. A kiállítás után az állatok megszerzéséért több megye is versengett, végül Kecskemét kapta meg. Amíg nem készült el a kecskeméti Vadaskert, az állatokat a veszprémi állatkertbe szállították. A Vadaskert berendezései novemberre készültek el, ezt követően jöhetett szóba az átköltöztetés. A kert első lakói: egy vadkan, egy koca, két dámtehén, egy dámbika, két gímszarvastehén, egy gímszarvasbika, egy muflon volt.
A tervben szereplő csónakázótavat és óriáskereket végül nem valósították meg. A planetáriumért azonban komoly lépéseket tettek. A városi végrehajtó bizottság 1963. május 24-én döntött a létesítéséről. 1963-ban 410 ezer forintért megvásárolták a Zeiss Médium típusú műszert, melyet csak 19 év múlva, 1982-ben építettek be, de nem a Műkertben, hanem a Széchenyivárosban, a Lánchíd utcai új Planetáriumba.
A Műkertváros virágkora nem tartott sokáig. Mivel a műkerti vidámpark nem jött létre, az egyre rohanó világban a liget látogatottsága nem növekedett, növényzete elvadult, bezárta kapuit a Park étterem (helyén később cukrászüzem működött), a városrész fejlődése megtorpant. A Vadaskert azonban az elmúlt években látványos fejlődésnek indult, mely továbbra is vonzó célpont a Műkertvárosban.
