Kecskemét

2023.03.27. 19:03

A földrengés több művészt is elijesztett a várostól

A 20. század elején neves művészek alkottak Kecskeméten, a műkertvárosi Művésztelepen. Kik voltak az első lakók, milyen ismert épületeken hagyták „névjegyüket”? Múltidézésünk során most erre kerestük a választ.

Sebestyén Hajnalka

Forrás: Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatéka

Nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul, melynek forrása a Levéltári Füzetek 9. fejezetéből, Juhász István írása volt. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak.

Kecskeméten, a Műkertváros történetében a Művésztelep kialakítása az egyik legmeghatározóbb mérföldkő. A 20. század elején az ország több vidékén, így Kecskeméten is fokozott volt képzőművészet iránti érdeklődés. Több művészkolónia is megalakult. Ilyen volt a Nagybánya festői hegyei között 1896-ban alakult festőtelep, majd 1902-ben Szolnokon a Zagyva és a Tisza torkolatánál létrehozott művészkolónia. A művészcsoportok a vendéglátó városok kulturális életére pezsdítően hatottak, ennek hatására országszerte sokan vágytak hasonlók kialakítására. Igaz volt ez Kecskemétre is.

A telep létesítését az 1909. évi 330. számú közgyűlési határozat mondta ki először. Ezt azonban nem terjesztették fel belügyminisztériumi jóváhagyásra, mivel a művésztelepi villák esetében módosítások váltak szükségessé. Így a közgyűlés 1910. május 12-én döntött ismét a Művésztelep ügyében. A város áldozatvállalása mellett még a véletlen szerencse is segítette a telep létrehozását és benépesítését – többek között a nagybányai festőkolóniában megjelent szakmai és szervezeti nézetkülönbség.

Kada Elek polgármester megbízásából 1909 nyarán Falus Elek megjelent Nagybányán a kecskeméti Művésztelep alapításának hírével. 

Felkérte Iványi Grünwald Bélát a telep vezetésére, valamint a Kecskeméten letelepülni szándékozó művészek toborzására.

A Művésztelep épületeinek tervezésével a „fiatalok” csoportjához tartozó Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészeket bízták meg. A kivitelezési munkálatok 1910 szeptemberében kezdődtek meg.

A telep több művészvillából, festőiskolából, közös műterem-bérházból állt. Az építési napló szerint a villák a következő művészek számára készültek: Iványi Grünwald Béla telepvezető, Falus Elek, a szőnyegszövő vezetője, Jánszky Béla tervező építész, Ferkay Jenő, Olgyai Ferenc és Réthy Károly festőművész. Az Iványi Grünwald által toborzott művészek egy része, az épületek tető alá kerülése után, 1910 őszén ismerkedni érkezett Kecskemétre Kada Elek polgármester meghívására. Nagybányáról hatan, Szolnokról ketten jöttek látogatóba. Többségüknek tetszett az épülő kecskeméti telep.

A toborzott művészek 1911 tavaszán, még a művésztelep megnyitása előtt a városba jöttek. 

Nagybányáról Iványi Grünwald társaságában idetelepült Falus Elek, Mikola András, Bornemissza Géza, Ferkay Jenő festő, Jánszky Béla, Szivessy Tibor építész. Szolnokról csatlakozott hozzájuk Pólya Tibor és Pólya Iván, Olgyay Ferenc, Herman Lipót festő. Rajtuk kívül még Kisfaludy Stróbl Zsigmond és a korán elhunyt Csikász Imre szobrász költözött be a művésztelepre.

Fotós: Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatéka

Az idetelepült művészek közül sokan már a telep előtt is több jelentős művészi munkát végeztek a városban. A legtöbben a Jánszky–Szivessy építész kecskeméti épületein dolgoztak. Például a mai lordok háza helyén korábban állt katolikus bérházon, a Rákóczi út elején a Kecskeméti Kaszinó Egyesület székházán. Kisfaludy Stróbl Zsigmond az említett katolikus bérház homlokzatára készítette el a hat magyar szent alakját. (Ma ezek a szobrok láthatók az Arborétumban, a kápolna előtti sétányon.) Ugyancsak ennek a bérháznak udvari bejáratát hangsúlyozó oromfalára festette meg Iványi Grünwald Béla a Hit-Remény-Szeretet allegóriát ábrázoló freskóját.

A kaszinóépület dísztermének három hatalmas ólomüveg ablakát koronázó oromfalakon szintén Iványi Grünwald festett falképeket Allegóriák címmel. Nagytermét pedig Uzsonna című háromrészes kompozíciója díszítette. Több helyiségben dolgozott Falus Elek is. Az épület homlokzatának építészeti tagozatait, plaszticitásának elemeit Kisfaludy Stróbl tervezte.

Az 1911. július 8-ai hatalmas földrengés a művészekben is félelemérzetet keltett. Volt, aki végleg itt is hagyta a várost.

A Művésztelep végleges, beköltözhető formáját 1912 tavaszára érte el. Miután elkészült, újabb művészek érkeztek a telepre: Pál István, Perlrott Csaba Vilmos, Körmendi Frimm Jenő, Fejérvári Erzsi és egy rövid időre Szép Ernő író is, aki a nagyvilágnak adott hírt a művészek belső életéről.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában