Csörögefánkot sütöttek az asszonyok Kunszentmiklóson – galériával

Csörögefánkot többnyire jeles családi események idején sütöttek, keresztelő, farsang, vagy éppen gyermek- és asszonyavatás alkalmával. A küllemre porcukorban meghempergetett tepertőre hasonlító sütemény egyes vélemények szerint, Erdélyből került más magyar lakta vidékekre, mások viszont úgy tudják, hogy a palócok kedvelt ételének számított. Magyarországon csupán százhúsz éve hagyomány, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszakban fánkot sütnek. A kelt tésztából készült, zsírban vagy olajban sütött, és a zsiradékban magától megforduló szalagos fánk mellett elterjedt a tojásos, gyúrt tésztából vágott, zsírban sütött, porcukrozott forgácsfánk, vagyis a csöröge.

– A csörögefánk elkészítése nem túlságosan bonyolult és nem sok alapanyag szükségeltetik hozzá. A liszt mellett, tojás, tejföl, rum, só, kevés cukor, margarin, vaníliás cukor, sütőpor kell a tésztába. A rum fontos alapanyag, kisütéskor a tészta így nem szívja fel a zsiradékot. Amennyiben a jól összegyúrt tészta kemény vagy lágy, állagán liszt vagy tejföl hozzáadásával lehet javítani. A megformázott csörögét bő, forró zsírban, vagy olajban kell kisütni, még melegen meghinteni vaníliás vagy fahéjas porcukorral – ismertette a farsangi sütemény elkészítésének módját Vassné Kelemen Ágnes alpolgármester, az értéktár kör vezetője.

Az értéktár kör tagjai nem csak a gasztronómia terén igyekeznek összegyűjteni, elsajátítani a tájegységre jellemző értékeket. Megtanulták egyebek mellett az igazi magyar levestészta, a lúdgége, a kulcsos, a mézeskalács, a cirkos kalács, közismertebb nevén a lyukas kalács elkészítését is. A foglalkozásokon a szappanöntést, a kosárfonást, a gyöngyfűzést is kipróbálták. A csoport kiváló kapcsolatot alakított ki a jakabszállásiakkal. Tőlük a spárgából készült ételek elkészítési módját sajátították el.

– Két hét múlva Szabó Ilonka avatja be az értéktár kör tagjait a gobelinkészítés rejtelmeibe. Farsang farkára lekvárversennyel összekötött fánkfesztivált tervezünk, melynek keretében szalagos fánkot sütnek tagjaink. Húsvét alkalmából tojásfestést tartunk, a tavasz folyamán bodza-túrát tartunk. A „zsákmányból” bodzás süteményt készítünk – ismertette az első félévi terveket Vassné Kelemen Ágnes.

Új helyre költözik az értéktár kör

A tavalyi évben újult meg Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza, ahol korábban a családjára vonatkozó emlékek voltak megtekinthetők. A megújult épületet a Kunszentmiklósi Települési Értéktár Bizottság kapta használatba az önkormányzattól, ami a tervek szerint idén nyártól Tájházként funkcionál majd. Az épületet korhű bútorokkal rendezzük be, ami megadja Tájház jellegét. Célunk, hogy a helyet élővé tegyük, a foglalkozásokba bevonjuk az óvodás és az iskolás korú gyermekeket is, bemutassunk népszokásokat, az ünnepkörökhöz kapcsolódó tevékenységeket, illetve itt működik majd a jövőben értéktár körünk is– tette hozzá Vassné Kelemen Ágnes, a Kunszentmiklósi Települési Értéktár Bizottság elnöke.