Szükség van a napelemes rendszerek forradalmára

A becslések szerint 200 ezer háztartásban van folyamatban valamilyen formában a napelemes rendszer megvalósítása. Bács-Kiskunban is sok ezer család szeretne ilyen rendszert telepíteni. Az energiaár-robbanás előtt, tavaly mindössze 35 ezer háztartásban telepítettek valamilyen rendszert. A kormány novemberben bejelentette, hogy a szaldós elszámolás átalakul. Ekkor két hét alatt 85 ezer család jelentette be a telepítési igényét – vázolta a helyzetet Tan Attila kecskeméti zöldgazdasági szakértő.

Magyarország villamosenergia-termelésén belül a napelem által előállított energia aránya 11 százalékos már most. Ez az arányokat tekintve első az EU-ban. 

– mondta a szakmérnök. Éppen ezért a napelem-erőművek létrehozása a jövőben már jellemzően helyi tároló-kapacitással (akkumulátorok, egyéb tárolók) együtt valósítható meg. E mellett van mód egyéb megoldásokra is, például a fogyasztók terhelésének időbeli szabályozására az igények függvényében – tette hozzá Tan Attila. Mint mondta, a cél egyértelmű, ne terheljük túl a hálózatot. Ennek oka a hálózat műszaki állapotából származó befogadó- és kapacitás-képességének a hiányából fakad.

A szakértő egy érdekes példával szemléltette a helyzetet: képzeljünk el egy olyan fürdőkádat, melynek csak egy darab leeresztője és egy darab túlfolyója van. Ha a kádba nagyobb mennyiségű vizet engedünk, mint amennyi a kifolyókon távozni tud, akkor a víz kijön és kárt okoz. Sajnos az elektromos hálózatunk „elfolyó-képessége” is korlátozott – tette hozzá. Napos időben a befogadóképessége felett termelt áram befogadását nem bírja el a hálózat. A hirtelen bekövetkező túlzott energia-betáplálás jelentős túláramként jelentkezik a lakásokban, és az összes fogyasztót túlárammal terhelve tönkreteszi. A túláram ráadásul olyan mértékű is lehet, hogy az komoly tüzet, egyéb kárt is okozhat.

Kérdés persze az, hogyan lehet orvosolni a helyzetet? A hazai villamos hálózatot alkalmassá kell tenni arra, hogy az nagyobb mennyiségű áramot legyen képes befogadni. A kivitelezés időt vesz igénybe, és 1000-1500-2000 milliárd forint feletti költséggel jár. Ez viszont nem valósulhat meg pár év alatt. Ez a helyzet tehát rugalmasságot és gyors alkalmazkodóképességet is vár a fogyasztóktól, akik lehetnek lakosok és cégek is.

Erre a helyzetre az egyik  megoldás, ha a napenergia termelési helyén a napelem tulajdonosa a termelt energiát helyben használja fel. Jelenleg egyetlen biztos energiaforrásról tudunk, amire mindennap, de csak nappal számíthatunk, ez pedig a Nap. 

Ennek mintájára jöttek és jönnek létre például az energiaközösségek. Ezek megvalósíthatóságát a szakember szerint központilag támogatni kell. Mint mondta, nem feltétlen kell itt nagyban gondolkodni, ez megvalósulhat két-három szomszéd között is. Ez együttműködés, kompromisszum és segítőkészség függvénye, melyhez jól megtervezett és mérhető bevétel-kiadás is járul a termelő és fogyasztó oldaláról.  

A Nap egyébként óránként több energiát biztosít az egész Földnek, mint amennyit egy év alatt a Földön felhasználunk. Jelenleg a magas gázár és az azzal előállított áram árának emelkedése arra sarkall mindenkit, hogy a megújuló energiák felé forduljunk, mely hosszú távon a klímaváltozás érdekében is jelentős eredményt hoz. A gázárak közvetetten határozzák meg a villamosenergia-árakat, mivel a gázerőművek aránya még magas, tehát a gáztőzsdei árak az iránymutatói az elektromos áramnak. Az így termelt áram árát meghatározza még a gázerőmű hatásfoka is, mely 40-60 százalék közötti, tehát a gázerőmű működési költsége is befolyásolja az áram piaci árát – elemezte a helyzetet Tan Attila. Majd hozzátette: egyértelműen látszik, hogy a hazai áramigény egyre nő, mely továbbra is csak növekedni fog. A csúcskereslet és az átlagostól való eltérés pedig mintegy 2300 megawatt, mely egyes esetekben egyharmados mértékű túlfogyasztást jelent. A hálózati rendszernek ezt is ki kell szolgálnia, tehát a saját hálózatfejlesztés ezért is fontos hazánkban – mondta végül Tan Attila kecskeméti környezetvédelmi szakmérnök.