Ünnepségen fogadták vissza a balti misszió honvédeit – galériával, videóval

Mint ahogy arról a misszió ideje alatt már többször beszámoltunk, hazánk látta el a balti országok légtérvédelmét augusztus 1-től december 1-ig vezető nemzetként, a Magyar Légierő Gripenjeivel. Erre azért volt szükség, mert a Baltikum államai, Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkeznek vadászgépekkel, ezért a NATO-hoz történt 2004-es csatlakozásuk óta a kollektív védelem jegyében a szövetséges országok garantálják a légtér biztonságát négy hónapos váltásokban. A magyar kontingens négy Gripennel és csaknem 80 katonával a litvániai Šiauliai városának légibázisán állomásozott. Kisegítő nemzetként augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben a lengyel légierő vett részt a légtérvédelemben. További kisegítő nemzetként az észtországi Amari légibázison a belga és a német, valamint a lengyelországi Malbork légibázison az olasz légierő teljesített szolgálatot. A balti misszió négy hónapjában Alpha, vagyis éles riasztás 19 alkalommal történt, és 62 Tango, avagy gyakorló riasztás volt. Az éles riasztás során kizárólag orosz repülőgépeket fogtak el a magyar pilóták. Tízperces készenlétet 23 esetben, ötperces készenlétet pedig 10 esetben rendeltek el a pilóták számára. A Gripenek összesen 246 alkalommal szálltak fel Šiauliai bázisáról és 304 órát töltöttek a levegőben.

Az ünnepségen Ványik Attila alezredes, a kontingens parancsnokának jelentését követően dr. Koller József dandártábornok, a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság megbízott parancsnoka köszöntötte a hazatelepült állományt. 

– illette elismerő szavakkal a magyar kontingens teljesítményét a parancsnok, aki röviden visszatekintett a misszió magyar vonatkozású történetére. A honvédség 2014-ben küldött ki először egy szemrevételező csoportot a litván bázisra azért, hogy megvizsgálják, hazánk képes-e részt vállalni a misszióban.

– Akkor azt láttuk, hogy kiépített a repülőtér, biztonságos a környezet, de nem annyira biztonságos a légtér. Akkor a legnagyobb kihívásnak az északi sarkkör közelsége miatt a gyorsan változó időjárást tekintettük, másodsorban, hogy nem egy barátságos ország légtérhatárában kell szolgálatot ellátnunk. Ez némiképp megváltozott, mert a szomszédunkban háború van, és olyan ország határát kell védeni, ami Ukrajnával harcol, ezért tudtuk, hogy ez a küldetés más lesz, mint a 2015-ös és a 2019-es misszió – hangsúlyozta Koller dandártábornok és hozzátette, az volt a kívánsága, hogy mindenki hazatérjen. Megköszönte mindenki helytállását és elmondta, hogy a pilótáknak ki volt adva: nem szabad eszkalálni a konfliktust, mert most nagyobb volt a veszély, mint a megelőző missziókban.

 Megköszönte a pilóták munkáját, akik a felszállást követően olyan helyzetbe kerülhettek volna, amiben még sosem voltak. Köszönettel illette a műszaki állományt is munkájáért, aki már harmadik alkalommal bizonyította, hogy több mint ezer kilométerre a bázisrepülőtértől is képes úgy kiszolgálni a repülőgépeket, hogy azok mindig a megfelelő időben a levegőbe emelkedjenek. Méltatta a logisztikai és orvosi terület munkáját is. Hangsúlyozta: rengeteg olyan feladat is a misszióhoz adódott, mely során bizonyítaniuk kellett, hogy a NATO elkötelezett tagjai. Köszönetet mondott az itthon maradt családtagoknak türelmükért és támogatásukért, valamint a kecskeméti légibázis munkatársainak a feladatellátásáért.

Ugrik Csaba dandártábornok, a légibázis parancsnoka lapunknak elmondta, hogy nagyon sikeres volt a misszió, és örömét fejezte ki, hogy mindenki visszatért Litvániából. Most, hogy minden visszatért a régi kerékvágásba, itthon továbbra is ellátják a készültségi szolgálatot és elkezdték a felkészülést a jövő évi gyakorlatokra.

Az ünnepség zárásaként a Gripen géppár áthúzott a kifutópálya felett.