Sztojka Attila: a nemzetiségek alappillérei a nemzetünknek – galériával

A magyar országgyűlés 2012-ben december 18-át – az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – a Nemzetiségek napjává nyilvánította.

– A magyar állam az Alaptörvényében egyértelműen rögzítette azt, hogy a nemzetiségeire nemzetalkotó tényezőként, nemzetalkotó közösségként tekint – hangsúlyozta Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. Hozzátette: azzal válik egy nemzetiség nemzetalkotóvá, hogy az értékeit a nemzet gyarapodására, a nemzet értékévé teszi.

– Lényegi különbséget jelenthet a nemzetiségek életében, a megnevezés maga, hogy 2011-től kisebbség helyett nemzetiségként kezdtük el a mi közösségeinket nevezni. Mert a kisebbség, az azt jelenti, hogy a többséghez képest egy elkülönült közösségként élhette meg kulturális sajátosságait. Míg a nemzetiség, a nemzet részeként élheti meg azokat az identitásokat, amellyel ők a magyarság gazdagságát jeleníthetik és élhetik meg – emelte ki Sztojka Attila.

A kormánybiztos szerint az elmúlt évtizedben a kormányzati támogatásoknak köszönhetően valóságos kulturális robbanás alakulhatott ki Magyarországon a nemzetiségek életében, teret tudtak adni a közösségeiknek, hogy a nemzetiségi értékeiket a felszínre hozzák és bemutathassák. – A kormányzat feladata nem kisebb, mint az, hogy a mostani nehéz időszakokban is támogassa, hogy a nemzetiségek az értékeiket fenntarthassák és megadja azt a lehetőséget a számukra, hogy minden szempontból az identitásukat megtartva a nemzet gyarapodását szolgálhassák – emelte ki a politikus. 

Elmondta azt is, hogy a hazai nemzetiségek, köztük a roma nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek számára december 21-ig 620 millió forint pályázati keret áll rendelkezésre, hogy kulturális eseményeiket megrendezzék, illetve olyan táborokat szervezzenek, ahol a kultúrájukat, a hagyományaikat ápolják és a nyelvüket gyakorolhatják.

Sztojka Attila kormánybiztos szólt arról is, hogy a roma ügyet ideológiai megközelítés helyett mindinkább a szakmaiságra kell helyezni, az egyéni érdekek helyett a közösségi érdekeket kell szem előtt tartani. Ennek érdekében több civil szervezet részvételével megalakult a Cigány Közösségek Szövetsége, amely a roma politikai megújítását tűzte a zászlajára.

Fülöp Róbert polgármester a város értékeit, az elmúlt években megvalósult beruházásait sorolta, amelyhez jelentős mértékben járult hozzá a jelentős számú halasi roma közösség is. 

Szűcs Csaba, roma ügyekért is felelős alpolgármester azokat a kormányzati támogatással megvalósult jóléti fejlesztéseket és beruházásokat, valamint szakmai programokat emelte ki, amelyek az elmúlt években jelentős mértékben segítették a halasi cigányság, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők életét.

Átadták a Kiskunhalasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Halasi Cigányságért-díjait is, amelyet idén Kolompár László nemzetiségi önkormányzati képviselő, Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke és Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kapott meg.

Az ünnepségen felléptek a kiskunhalasi Virágzó Tehetségek Művészeti Egyesület tagjai, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai, a Cigány Nemzetiségi Diákkör tagjai, akik angol keringőt táncoltak.