2022.12.08. 10:20
Fontos információkat gyűjtenek: jeladóval követik az egerészölyvek mozgását
GPS jeladót helyeztek három egerészölyvre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai Kunpeszér környékén, hogy jobban megismerjék a ragadozómadarak területhasználatát és azt, hogy milyen gyakran ejtenek zsákmányul fokozottan védett rákosi viperát.
A Felső-Kiskunságban, Kunpeszér környékén helyeztek fel jeladót az állatokra
Fotó: Schneider Viktor
Mint írják, a rákosivipera-védelmi LIFE-projekt során végzett felméréseink eredményei rámutattak, hogy a madarak közül az egerészölyv az egyik leggyakoribb ragadozója a rákosi viperának. A jeladók segítségével nyomon követik a vipera élőhelyek közelében fészkelő ölyvek mozgását.
Ahhoz, hogy az aprócska műszer a madarakra kerüljön, egy mű-uhu és háló segítségével meg kellett őket fogni. A leírva egyszerűnek tűnő műveletben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tagjai működtek közre.
A jeladók felhelyezése mellett a szakemberek meg is gyűrűzték a madarakat, az egyedek a könnyebb azonosítás érdekében a Heni, Paszkál és Hannibál neveket kapták.
Hogyan is működnek a madarakra helyezett jeladók?
A mindössze 18 grammos jeladót, mintha csak egy kicsi hátizsák lenne, pántokkal a madár hátára rögzítik.
A mozgásban így nem akadályozza, és mivel a jeladó tömege nem több, mint a madár testtömegének 2 százaléka, a súlya sem befolyásolja az életét.
A nyomkövető a GPS helymeghatározó által megadott földrajzi koordinátákat a mobiltelefon hálózaton továbbítja egy számítógépes rendszerre, amelynek segítségével az egyedek mozgásának térképes megtekintése is biztosított. A nyáron felhelyezett, most már fél éve működő jeladók adataiból látják a szakemberek, hogy az egerészölyvek vadászterülete érinti a viperák lakta élőhelyeket is. A fészkelés után vizsgálták a fészkekben felhalmozódott táplálékmaradványokat, amiből kiderült, hogy az egyik ölyv biztosan fogott rákosi viperát a fiókáinak.
A nemzeti park munkatársai remélik, hogy a jelölt madaraik olyan információkat szolgáltatnak, amelyek segítségével feltárhatják, hogy milyen táji-élőhelyi jellemzők befolyásolják az egerészölyv táplálkozóterület-választását.
