Első rész

2022.12.31. 13:57

2022 legemlékezetesebb történetei kollégáink szemével

Idén sem volt hiány érdekes, megható vagy épp inspiráló történetekből. Minden kollégánk gazdagodott valamivel az ilyen témák feldolgozása során. Most újságíróink idézik fel a számukra legérdekesebb, legmeghatározóbb, legkedvesebb történeteket 2022-ből. Kétrészes összeállításunk első fejezetét olvashatják.

baon.hu

Szalay Tamás

Faültetés Lajosmizsén

Bár én még friss vagyok az újságírók között, mégis van 1-2 olyan élményem, ami emlékezetessé teszi az eddigi hónapjaimat. A leginkább az a vonzó ebben a munkában, hogy olyan helyekre és eseményekre is eljutok, ahova egyébként nem jutnék el. Sajtótájékoztatók, városi rendezvények, magánszervezetek ünnepségei, díjátadó események, és még sok olyan inspiráló esemény, ami nem csak újságíróként érdekes, hanem emberként is sokat adhat. 

Benne lenni a közélet forgatagában, bele látni a város politikájába, az egyesületek munkájába és azok folyamatába, izgalmas tevékenység.

A legnagyobb érték számomra, hogy olyan emberekkel találkozok a munkám során, akik segítőkészek, előzékenyek és hozzásegítenek ahhoz, hogy értéket tudjak teremteni. Számomra ilyen egy izgalmas esemény. Ebben az élményben volt részem akkor is, amikor a Lajosmizsén vettem részt a városi faültetésen. A faültetési projekt vezetője, Horváth Sándor kedvességével és odaadásával segítette a munkámat. Mindenkinek bemutatott a helyszínen, aki az eseménnyel kapcsolatban információt, tájékoztatást tud adni. Bemutatott a polgármesternek, a helyi szervezetek képviselőinek és a tanintézmények vezetőinek. Mindenkivel sikerült is rövid interjút készítenem a faültetési projekttel kapcsolatban. Ez a segítőkész magatartás, amit Sándortól tapasztaltam, hozzásegített ahhoz, hogy az egyik legszínesebb, legsokoldalúbb anyagot rakjam össze az eseményről. 

Balneológiai konferencia

Egy másik emlékezetes eseményem a balneológiai konferencia volt. Őszintén szólva, ha nem nézek utána a tudományág jelentésének és történetének, akkor nem is tudom, hogy milyen rendezvényre megyek. De éppen ez is a varázsa az újságírásnak, egyfajta szakmai ártalom, hogy az ember mindig tanul valami újat. Hiszen ahhoz, hogy tisztában legyek egy-egy esemény appropójával, vagy egy interjúalannyal, utána kell néznem jó pár dolognak. Ugyanis akkor tudok érdemben kérdéseket feltenni, illetve akkor tudom tartalmasan megírni az adott cikket, ha magam is tisztában vagyok a háttérrel. Jelen esetben a balneológia, mint tudomány is egy ilyen eset volt. Miután a hiányos ismereteimet bővítettem e téren, és kiderítettem, hogy a balneológia a gyógyforrásoknak és gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány, úgy már érdemben tudtam kérdéseket feltenni az interjú alanyaimnak a témával kapcsolatban.

A Neumann János Egyetem rendezvényei

Mindig nagy élmény számomra, hogy a munkám során valami újnaknak lehetek a részese. Ilyen volt a Neumann János Egyetem világszínvonalú Supermoto bemutatója is. Ez egy olyan új fejlesztésű, 100%-ban elektromos meghajtású motorkerékpár, amit hétköznapi használatra szánnak. Szeretem, ha a kecskeméti egyetem programjaira, bemutatóira kapok meghívást, mert tudom, hogy akkor valami érdekeset fogok látni. A Supermoto tökéletesen kielégítette a várakozásomat. Olyan motort hozott össze a Neumann János Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjaiból és tanáraiból és szakemberekből álló csapat, ami valóban világszínvonalú. Egyébként is érdekelnek az új és modern járművek, így még megkapóbb volt a látvány. A Supermoto formavilága, praktikussága és teljesítménye is meggyőző egy hétköznapi felhasználó számára. Nagyon izgalmas volt, hogy ezt a fejlesztést az elsők között láthattam.

De a kecskeméti egyetemet nem csak az innováció oldaláról tartom különlegesnek. Fontosnak tartják, hogy a diákokat bevonják a közéletbe, és a városhoz való kötődésüket erősítsék. Talán ezzel a céllal is szervezték meg a hallgatók és tanárok a Kerekegész című rendezvénysorozatot, aminek a keretében közéleti személyiségekkel, városi vezetőkkel és a tudományos élet szereplőivel van lehetőségük kötetlenül beszélgetni a diákoknak. Az hogy tudósítóként részt vehetek ezeken a rendezvényeken megerősít abban, hogy mennyire fontos a fiatalság bevonása a közügyek világába.

Gulyás Sándor

Kenderesi Ilona, a kunbaracsi közösségi élet motorja

A Kecskeméti járás legkisebb településeként Kunbaracs már másodszor csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) SZAKKÖR programsorozatához. Míg korábban két mesterséggel, a nemezeléssel és a mézeskalács készítéssel ismerkedtek település lakói, most három szakköri csoport – vesszőfonás, a nemezelés és a makramé – működik párhuzamosan a településen. A szakköröket Kenderesi Ilona irányítja, aki emellett több értékes programot is szervez. Négy esztendeje hozta létre a helyi székhelyű Két Madár Műhely Egyesületet. Elsőként egy egészségnap részeként a vegetárius konyha egészségmegőrző szerepére hívta fel a figyelmet. Egy évvel később jött létre a Kunbaracsi Egészségklub, amelynek fő célkitűzése, hogy élményszerűen, a helyi alapanyagokat felhasználásával ismertesse meg a vegetáriánus táplálkozásban rejlő lehetőségeket. A főzőklub már már nem csak helyben, hanem a régióban is nagy elismertséget élvez. 

Az egészségmegőrző foglalkozások mellett, számos tevékenységbe kezdett Kenderesi Ilona. Alapító tagja lett a Naprózsa citerazenekarnak, túrákat szervezett, majd kézműves szakköröket indított a településen. A járvány időszakában a túrákat a lajosmizsei gombás-gyógynövényes klubbal közösen a lakosság számára azért szervezte, hogy megismerjék Kunbaracs környéki növényvilágot. Település a maga nemében egyedülálló természeti kincsekkel bír, ilyen az ötezer éves gyertyános-tölgyes erdő, a kaszálókon nyíló orchidea, illetve mocsári kardvirág. A helyi flóra megismertetését hivatott majd szolgálni az a bemutatókert, amit a művelődési ház szomszédságában kívánnak létrehozni.

Balog Martin, a helyi gasztronómia népszerűsítője

Balog Martin, a fülöpszállási Kígyósi Csárda konyhafőnöke az elmúlt két évben sokat tett azért, hogy népszerűsítse a hazai gasztronómiai értékeit. A jövő évben harmadik alkalommal vesz részt a „Magyarország étele” versenyben, ahol elsőre a vadhúsból készült „Gimesi muflon gerincfilé” nevű ételével állhatott a dobogó harmadik fokára. Idén a szürkemarha hús került terítékre, ám ez sem fogott ki rajta. A „Szilaj szürke pofahús prés alatt” nevű ételünket, amit Pető Mátyás kollégájával készített el, ezüstminősítéssel jutalmazta a neves szakemberből álló zsűri. A fiatal szakácstól a jótékonykodás sem áll távol. Szeptemberben elkészített hidegtálunk összsúlya 425 kilogramm lett, amiből 124 kilogramm volt a faragott zöldség. Az ételt 23,36 négyzetméteren tálalták fel. Az ételből több mint ötszáz adagot osztottak ki ingyenesen. A kihelyezett becsületkasszába befolyó pénzt Szűcs Péter soltszentimrei mozgássérült javára ajánlották fel. A hidegtál egyben nem hivatalos világrekordnak számít, A csúcsot ez idáig az indiaiak tartják, éltelük összsúlya azonban csak 375 kilogramm, mérete pedig 22,26 négyzetméter.

Párját ritkítja Kaldenekker Ferenc korsó- és gobelingyűjteménye

Nem mindennapi kedvtelése van a kerekegyházi Kaldenekker Ferencnek. Lakását 1180 korsó és több mint száz gobelinkép díszíti. A gyűjtemény több évtizedes munka gyümölcse. A korsók mérete és kialakítása is rendkívül változatos. Az ivóedények tizenkét országból származnak. A legtöbb darab Németországban, Romániában, Franciaországban, Szlovákiában, Csehországban, Angliában, Lengyelországban, Svájcban és Oroszországban készült. Alapanyaguk zömében agyag, de néhány míves üvegkorsó is színesíti a gyűjteményt. A legigényesebb korsók és serlegek a vadászok kérésére készülnek. Zömében kézzel készített, formájukat és díszítésüket tekintve az ivóedények rendkívül változatosak. A legérdekesebb darabok között tartja számon a gyűjtő az 1915-ből származó osztrák, illetve az 1939-es üveg korsócskát. A korsók nagy részét a bolhapiacokon, régiségboltokban vásárolta, de ajándékba is sokat kapott. A kerekegyházi férfi nemcsak korsókat, hanem gobelinképeket is gyűjt, lakásában több mint száz faliképet őriz. A kedvence Leonardo Da Vinci Utolsó vacsora, és Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című festményeinek gobelin változata. Lényegében valamennyi faliképét szereti, mivel nagyra értékeli a belefektetett munkát, türelmet, ami már maga egy csoda.

Gábor János

Liszt 210: a világhírű zeneszerző és az érsek barátsága

Bár a leghíresebb magyar zeneszerző (vagy inkább: a leghíresebb magyar a világon) a fél életét utazással töltötte és nem is hazánkban élt, Kalocsához szorosabb érzelmi szálak fűzték, mint más városokhoz, ahol rendszeresen megfordult. Mivel a zongoravirtuóz kerek születési évfordulóját tavaly a Covid miatt nem lehetett megünnepelni, ebben az évben több rendezvény kapcsolódott hozzá: a tiszteletére ünnepi hangversenyt is tartottak, májusban.

A jubileumi események alkalmat adtak arra, hogy hírportálunk is felidézze Liszt Ferenc és az 1867 után regnált kalocsai érsek regénybe, vagy filmvászonra kívánkozó barátságának történetét. A művészetekért rajongó Haynald Lajos püspökként ismerkedett meg a már életében is világhírű „Franzzal”, akit először német filozófiatanárnak nézett, mikor egymás mellé ültették őket egy fogadáson. Jóhiszemű tévedése és zene iránti rajongása miatt Liszt rögtön szívébe zárta a papot és barátságukat 30 éven át ápolta.

Lakatos György 50 éve a színpadon

Az ötvenedeik születésnapot is illik alaposan megünnepelni, de egy fél évszázados művészi pályafutás még nagyobb kalapemelést érdemel, ezért az idei év egyik legszívmelengetőbb kalocsai eseménye annak a díszpolgárnak a gálaestje volt, aki nem csak világklasszis fagottjátékával teszi büszkévé a szülővárosát. Lakatos György, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense duplán ülhetett kerek évfordulót 2022-ben, hiszen a karrierje 50, míg az általa alapított Kék Madár Fesztivál 30 éves lett. Ez a két jubileum szolgáltatott apropót az áprilisi Fagott-gálához. A művész délelőtt diákok, este pedig felnőtt közönség előtt lépett fel, olyan végzős növendékei társaságában, akiket már most kimagasló művésznek tart.

– Debreceni, győri, Balaton-felvidéki hallgatók jöttek velem, olyan zenészek, akik korábban konzervatóriumot végeztek, és utána kerültek a Zeneakadémiára – idézte fel, hozzátéve, hogy ebben a felállásban reneszánsz és késő barokk madrigálokat, motettákat játszanak, de csak Kalocsán számít kuriózumnak a diákokkal közös koncertje, hiszen több hasonló csapatot is alapított már.

Lakatos György fél évszázada szeretett bele a hangszerébe, és kevesen viszik olyan sokra, mint ő: hazai, illetve európai komolyzenei koncertek mellett körbeturnézta Amerikát, Kanadát, Izraelt, míg külföldi mesterkurzusain diákok hada lepte el a termeket, Párizsban, Londonban, Manchesterben, Aveiroban, Thessalonikin és például Grazban. Itthon – egy autóbalesetből felépülve – megalapította a Kék Madár Fesztivált, aminek bevétele a ’90-es évek eleje óta alapítvány számlára, majd onnan olyan családokhoz kerül, akik tartós, vagy maradandó egészségkárosodásban szenvedő gyermeket, gyermekeket nevelnek.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában