Nemzetközi konferenciát tartottak a bajai Eötvös József Főiskolán – galériával

A konferencia szervezői: Bakonyiné dr. Kovács Bea, az EJF Tudományos Bizottság elnöke és dr. habil. Tóth Sándor Attila, az EJF Tudományos Bizottság tagja. Az eseményen dr. Szilágyiné dr. Szinger Ibolya rektor köszöntötte a résztvevőket, majd plenáris előadások következtek. A plenáris előadók az Eötvös József Főiskola mind a két tudomány­területét képviselték. 

– A tudományos konferenciánkat rendszeresen megrendezzük minden évben, és kapcsolódunk a Magyar Tudományos Akadémia a tudomány ünnepe alkalmából rendezett programsorozatához. 

A konferenciát pályázati forrásból valósítjuk meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki a pályázatot, illetve a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A konferenciának 50-55 előadója van, körülbelül egyharmada horvát vendég. Nagyjából száz résztvevővel számoltunk. A délután folyamán nyolc szekcióban folyt a munka. A gazdaságtudományi szekcióban, pedagógia, pszichológia, nyelvészet, irodalom, sport tárgyakban szerveztük az előadásokat – mondta dr. Kovács Bea, az Eötvös József Főiskola Tudományos Bizottságának elnöke 

A beszédhang és a gyermek címmel Fazekasné dr. Fenyvesi Margit címzetes egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar és SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézet) tartott előadást. 

– Azt a feladatot kaptam, hogy előadást tartsak a beszédhang és a gyermek témáról. Úgy tudtam, hogy a főiskola pedagógiai szakosokat fogad, és örültem, hogy a logopédiáról és a pszichológiáról egyben beszélhetek. Szakmai előadást terveztem sok olyan fogalommal, amit én akartam bemutatni. Később jött az értesítés, hogy gazdasági szakosok is jönnek, tehát olyan előadással készültem, ami őket is érdekli. 

Az emocionálison belül főleg azt a fajta korai bevésődést, amely alapján milyen szupraszegmentális elemeket használunk a beszédnél, és hogy ezt mennyire spontán tesszük. Ha egy újszülöttről van szó, akkor más hangszínnel, más tempóval, tónussal beszélünk. Az is érdekes, hogy ez a későbbiekben hogy alakul, és a gyerekek ezekre mennyire fogékonyak. Milyen hangszín jellemzi például az őszinteséget vagy a hazudozást. Ez az érzelmi megközelítés lényege. Ezt követően a kognitív megközelítés főleg arról szól, hogy milyen csodálatos a mi idegrendszerünk, hogy egy csecsemő a világ minden hangját ki tudja ejteni, de utána már csak az anyanyelvére korlátozódik ez a hangtartomány. Ebben az esetben egy visszalépés árán van fejlődés, ez a pszichológiában érdekes, hogy nem egyirányú, hanem visszalépés irányú fejlődés van – mondta a baon.hu-nak Fazekasné dr. Fenyvesi Margit. 

Az előadáson arról is beszélt a logopédia kapcsán, hogy miért beszédhibásak a gyerekek, mit jelent a beszédhanghallás az olvasásban, írásban a beszédértésben. Érintőlegesen bemutatta a fonomimikát, amit Czukrász Róza hozott Franciaországból az 1900-as évek elején, aztán a Rákosi-rendszer megszüntette azzal, hogy az olvasás nem lehet játékos és szórakoztató. A fonomimikát dr. Fenyvesi Margit hozta vissza. Könyv is megjelent róla, amit sok iskolában már használnak is. Az előadáson bemutatta, hogy a beszédhang és a mozgás mint motivációs tényező hogyan kapcsolódik össze a fonomimikával.