441-es főút

2022.09.24. 06:55

Háborítatlan hetedik századi sírra bukkantak a kecskeméti régészek Nagykőrösnél

Háborítatlan sírra bukkantak a régészek Nagykőrös közelében. A Kecskeméti Katona József Múzeum idén kezdve, a kivitelezéssel párhuzamosan, régészeti kutatásokat folytat a 441-es számú főút felújításához kapcsolódóan. A szakemberek a 600-as évek középső harmadában eltemetett 30–40 év körüli, avar hölgy sírjára leltek, kinek csontváza teljes egészében megmaradt. A fejrésznél megtalált arany fülbevalópár és a temetkezési módra utaló jelek még inkább növelik a leletanyag értékét.

Horváth Péter

Egy 30–40 év körüli, avar hölgy sírjára leltek a kecskeméti régészek Nagykőrösnél

Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

A Kecskeméti Katona József Múzeum 2022 tavaszától kezdve a kivitelezéssel párhuzamosan régészeti kutatásokat folytat a 441-es számú főút felújításához kapcsolódóan Kecskemét és Nagykőrös között, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként.

A projekt során összesen hét, előzetesen felderített lelőhelyet tártak fel a múzeum szakemberei. Az eddigi eredmények alapján túlnyomórészt egykor volt római kori szarmata települések kerültek napvilágra. A félig földbe mélyített házak, műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék és árkok keletkezése a Kr. u. 3–4. századra tehető.

A régészek májusban egészen különleges leletanyagra bukkantak: egy kora- és középavar korszak határáról származó, a 600-as évek közepén eltemetett női sírt tártak fel.

Színarany fülbevalót is találtak a csontok mellett a régészek
Fotós: Kecskeméti Katona József Múzeum

A nyughely egy egykori mélyedésben, völgyben helyezkedett el. A sírgödör észak-dél tájolású, téglalap alakú foltja már az úgynevezett humuszban, sárgás, agyagpöttyös betöltésként kirajzolódott. A mélyítés során, mintegy 160 centi mélységben – tehát a jelenlegi terepszint alatt több mint két méterre – látták meg az első csontokat, majd a bontás első mozzanatainál felcsillant a koponya bal oldalán az első színarany lemezgömbös fülbevaló. 

Az aprólékos bontómunka végén további leletek kerültek elő, úgy mint a koponya környékén egy kupacban előkerülő borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén található bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés tette kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, bolygatatlan sírt találtak. 

Az objektum részletes dokumentációja után, a csontok felszedésekor, kissé lecsúszva, de a váz alatt megtalálták az arany fülbevaló azonos kialakítású párját is.

Az ékszerek az úgynevezett kislemezgömbös fülbevalók csoportjába, azon belül is a Jánoshida-típusba sorolhatóak. A több mint egy centiméter átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott kisméretű, három milliméter átmérőjű aranygyöngy, granuláció található, amelyekhez kapcsolódik a szintén aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekesség, hogy a szakirodalom alapján ezek a típusú fülbevalók kifejezetten ritkának számítanak a Duna–Tisza közén.

A magukban is rendkívül értékes leletek mellett fontos megállapításokat tehetnek a szakemberek a korszak temetkezési szokásairól is. Egyrészt magányosnak tekinthető a temetkezés, mert környezetében, a beruházási területen nem került elő másik nyughely. Másrészt a sírgödör keskenyebb, fej és lábfej felőli oldalain vályúszerű lemélyedés volt megfigyelhető, amely sírépítményt feltételez. Nem magányosan engedték túlvilágra a halottat, ugyanis az alsótestre (vagy a koporsóra) egy kiskérődző, birka vagy kecske egy részét, gerincének egy darabját helyezték el. Ez utóbbi mellékletadás értelmezhető részleges állattemetkezésként, de akár ételáldozatként is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában