Greguss Viktor: Fokozott figyelmet és munkát kell irányítani a vizes élőhelyek megóvására!

– A Dong-ér-csatorna kiskunhalasi szakaszán egy ideje a felújított zsilipek elzárásával tartják vissza a vizet, amely a jelenlegi aszály sújtotta időben is burjánzó életet biztosít a környezetében. A magasan tartott vízszint a csatorna mindkét oldalán éltető vízzel telíti a talajt, amit jól jelez a dús vegetáció. A csatorna a Csetényi park tavait, a Jókai utcai rekultivációs tavat, az Erzsébet királyné téri mocsaras élőhelyet, valamint a Jókai utcai rekultivációs domb és a csatorna közötti kiöntési terület vízbázisát is biztosítja – hívja fel a figyelmet Greguss Viktor, aki szerint szinte már csak ezen a csatorna menti szakaszon maradtak fenn a város egykor gazdag vizes élőhelyei, üde zöld folyosóval szelve át észak-déli irányba a várost.

A Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület munkatársa szerint ezt a vonalas vizes élővilágot védeni kell, mégpedig tervezett fatelepítésekkel, hatalmas ártéri erdősáv ültetésével, amely pozitív hatással lenne a város mikroklímájára. 

– Ahogy az egész országban, így Kiskunhalason is fokozott figyelmet és munkát kell irányítani a vizes élőhelyek megóvására, a meglévő vizek tervszerű gazdálkodására 

– vélekedik Greguss Viktor, aki szerint a Dong-ér-csatorna a Harangos téri forrástól a Jókai utcai szakaszig a csapadékon kívül a termálfürdő használt kifolyó vizéből kapja a vízutánpótlást. Aszályos időszakban ahogy most is, csak a strand termálvize tartja fenn a kedvező vízszintet, amely a jelenlegi meleg és száraz időjárás miatt szintén rohamosan csökken a duzzasztás ellenére is. Ezért ezen az első szakaszon további vízmegőrző beavatkozásra lenne szükség.

Ezek közé sorolta, hogy az Erzsébet királyné tér lapos, mocsaras területen a víztározó medrét célszerű lenne kikotorni, valamint a Dong-érrel való összekapcsolódásnál vízszintet szabályozó zsiliprendszer kiépítésére lenne szükség. A tervezés már folyik.

A természetvédők szerint a Csetényi park egykori tórendszerének parkon kívüli, legészakibb medreit is ki kellene kotorni. 

Szintén érdemes lenne a víztározó medret mélyíteni a Jókai utcai rekultivációs domb és a csatorna közötti lapos területen, ahol a csatorna csapadékos idő esetén rendszeresen kilép a medréből. Ezt a tómedret is zsilippel kellene összekötni a Dong-ér-csatornával a környezetvédők javaslata szerint, akik azt remélik, hogy amennyiben megvalósul a strandfejlesztés, akkor a kifolyó használt víz mennyisége jelentősen, akár a háromszorosára is meg fog növekedni, amely szintén kedvező hatással lehet a csatorna vízszintjére.

A városon kívüli, de még a városhoz tartozó, alsó szakaszon a csapadékon és a fentebbi szakaszról átbukó „felesleges vízen” kívül, a városi tisztított szennyvíz adja a Dong-ér vízutánpótlását. Ez a víz próbálja meg éltetni a kiszáradó félben lévő Harkai tavat és a csatorna Halas és Harka közötti szakaszát – emlékezetet Greguss Viktor, aki szerint a tisztított szennyvizet a jövőben a Sóstó vízutánpótlására is lehet használni. Ezzel csökkenne a Harka-tóba juttatott víz mennyisége, de ezt pótolhatná a Dunából a Homokhátságra hozandó éltető víz, ahogy az a kormányzati tervekben is szerepel.