Felújították az alföldi szecesszió egyik gyöngyszemét Jászszentlászlón

Az épület helyreállítását hosszas kutatás, majd tervezés előzte meg. Az anyagi forrás előteremtése is hosszú időt vett igénybe, de megérte a sok fáradozást, mert a közösségi ház a község egyik legszebb épülete lett – nyilatkozta Mészáros László. Elmondta, a monarchia fejlődése Jászszentlászlón is éreztette hatását, így 1890–1913 között nagyobb építési hullám volt a faluban, akkor épült a település több ma is álló jellegzetes épülete, így a templom és a közösségi ház is. Sajnos ezek közül többet már lebontottak, és vannak olyanok épületek is, amelyek az évtizedek során végzett felújítások okán már elvesztették eredeti arculatukat.

Így volt a közösségi házzal is, amely az 1900-as évek elején épült, és a módos gazda, Cs. Fekete István háza volt, aki a kuláküldözés áldozata lett. Börtönbe csukták, otthonát pedig államosították és pártház lett belőle. Először a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt használta. 

A rendszerváltás után az önkormányzat tulajdonába került és idősek napközi otthonát alakítottak ki benne. Később a helyi termelőszövetkezet lett a gazdája, így az idősek otthonát elköltöztették onnan. 

Miután a szövetkezet tönkrement, az épület ismét az önkormányzat tulajdonába került, 2003 óta közösségi házként használják, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület 2013 nyarán kapta meg díjmentesen az épületet, azzal a feltétellel, hogy megtöltik élettel. Azóta számtalan kiállításnak és kulturális eseménynek adott otthont az épület. Ugyanakkor az egyesület tagjai elhatározták, hogy visszaállítják eredeti állapotába az épületet, autentikus környezetet biztosítva ezzel az általuk szervezett eseményeknek. A munkálatokra pályázatokon teremtették elő a pénzt, de saját forrásra is szükség volt – részletezte Mészáros László.

Hozzátette: először az eredetihez tökéletesen hasonlító stílusúra cserélték a kaput és a nyílászárókat. 

Miután a mesterek leverték az épület homlokzatáról a több éves vakolatot, kezdtek láthatóvá válni az eredeti, vörös és kék színek is.

Bánfi Attila a meglepő színeket látva kutatást is végzett és sikerült beazonosítania, hogy ezek a faluban szokatlan színek az alföldi szecesszió stílusjegyeit képviselik. Ezen ismeretek alapján tervezte meg az épület homlokzatának látványterveit, a díszekhez pedig 3D-s nyomtató segítségével készítette az öntőformákat. A felújítási munkálatokat Marton Ferenc helyi kőművesmester végezte el.

Bár az épület már szinte teljesen visszanyerte eredeti patináját, még vannak apróbb munkálatok hátra. Így például az eredeti bádogdíszek, tetőablakok felújítása még várat magára.

Mészáros László és Bánfi Attila abban bízik, hogy a közösségi ház felújítása lendületet ad a még meglévő polgári épületek felújításához. A településen a jelenlegi adatok szerint 32 paraszt-polgári ház van még. Ha sikerülne ezeket visszaállítani eredeti állapotukba, visszanyerhetné régi arculatát a település.

A faluvédők a jelenlegi épület eredeti állapotának visszaállítása mellett szeretnék megépíteni a szomszédos üres telekre az épület tükörképét. Az így kibővített közösségi házban helyet kap majd egy állandó falutörténeti kiállítás, egy díszterem, ahol előadásokat lehet tartani, de szeretnének levéltárat, látványraktárat, eszközraktárat és egy restaurátor-műhelyt is kialakítani. Ugyanakkor szükség lenne egy időszaki kiállításoknak helyet adó teremre is, ahol a falutörténeten kívül mást is bemutathatnának.