Tisza

2022.06.20. 13:55

Már elkezdődött a kérészek rendkívül látványos rajzása

A Tisza iszapjában három éve fejlődnek azok a tiszaviráglárvák, amelyek júniusban jönnek a felszínre, és megkezdik átalakulásukat, néhány órás násztáncukat. A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) tájékoztatása szerint a Maroson már az előrajzást észlelték, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is.

Tapodi Kálmán

Előrajzás a Maroson 2022. június 9-én. Fotó: Albert András/knp.hu

Június első napjaiban már néhány kósza példány felbukkant a Maroson, melyekre a sirályok is felfigyeltek. Egy erősebb, ezres nagyságrendű előrajzást is lehetett látni Szeged mellett a Maroson június 9-én, bár a rajzási kedv azóta alábbhagyott – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park oldalán megjelent híradásban. Mint azt közzétették: a tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18 és 21 között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, készenlétben kell állnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, több mindentől függ. Befolyásolja például a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is. Azt sem lehet előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Vannak évek, amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest. 

– Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak. Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos – figyelmeztettek a közleményben. Mint írták: a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára. 
A rajzás rendkívül látványos. Előrajzással indul, amikor még csak pár száz vagy ezer rovar jelenik meg a felszínen. A főrajzáskor több száz­ezren, akár milliónyian is lehetnek, majd végül az utórajzás újra kis létszámú. A rajzás az esti órákban, leginkább 18-21 óra között zajlik. 

Szegeden, Mindszenten, a kompnál, Tiszaugnál, Tiszainokán, Tiszakürtön és Csongrádon a Körös-toroknál érdemes figyelni őket a következő napokban. 

A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5–3,8 centiméteres teste a farksertéivel együtt 10–12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb, így gyorsabb repülésre képesek. Tömeges megjelenését és a folyó fölötti násztáncát hívja a népnyelv tiszavirágzásnak. 

Egy nőstény általában 7–8000 darab petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat, és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben körülbelül hússzor vedlenek. Három évig tartó növekedésük befejezéseként a hímek utolsó lárvastádiumukat követően nehezebben repülő, úgynevezett szubimágóvá válnak, melyek a partra repülnek és újabb vedlés után kezdik meg rövid imágóéletüket. 

A nőstények lárvabőrük levetése után egyből imágóvá válnak, és ezt követően utolsó óráikban csak a párkereséssel és a peterakással törődnek. 

A tiszavirág valaha közönséges fajnak számított, de az 1900-as évek első felében kihalt Nyugat-Európából és Közép-Európában is drasztikusan lecsökkent a száma. Tömegesen ma már csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele. Megfogyatkozásában szerepet játszottak a folyószabályozások, mederátalakítások és a vizek szennyezése. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában