Kalocsa múltjából ad ízelítőt Bárth János két újabb könyve

A Tanítók, kántorok, iskolamesterek a hajdani kalocsai főegyházmegyében, illetve a Kalocsa 1847. évi úrbéri összeírása című kötetek egyaránt a 18–19. századba kalauzolják el az olvasókat. A könyvek különös jelentőséggel a kalocsaiak számára nyújtanak érdekes adatokat, sokan találhatják meg bennük őseiket. 

Farkas P. József, a kecskeméti Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója mutatta be hírportálunknak a két új kötetet. Elmondta, az évek alatt már több könyv kiadásában is közreműködtek a jeles történésszel, Bárth Jánossal, aki a könyvek megírásához szükséges adatokért a kalocsai székesegyház könyvtárában is sokat kutatott. 

A Tanítók, kántorok, iskolamesterek a hajdani kalocsai főegyházmegyében (1762–1849) című könyv olyan történeti dokumentumokat ad közre, amelyek a római katolikus tanítók, iskolamesterek, kántorok hajdani életét elevenítik fel, különös tekintettel a tanítótartásra, a kántortanítói életmódra, a Kárpát-medence egyik déli nagytájának művelődéstörténeti vonatkozásaira.

 A kötetbe került dokumentumok között vannak tanítóval, kántorral, iskolamesterrel kötött szerződések, közösségi bérajánlatok, levelek, iskolai tanítással kapcsolatos uradalmi (földesúri) utasítások, nyilatkozatok, 1848. évi kimutatások népiskolákról és tanítói jövedelmekről. 

A másik könyv is sok kalocsai számára nyújthat nosztalgiát. A Kalocsa 1847. évi úrbéri összeírása című kötet előszavában Bárth János a következőket írta. A szülőföldjén élő, vagy a szülőföldjéről messze elsodort, identitását kereső 21. századi olvasó is bizonyára örvend, ha egy könyvben lapozgatva ősei nevére lel. Továbbá megosztotta gondolatait saját munkásságáról is. 

– A történeti személynevek, illetve általában a különféle összeírások közreadásának fontosságát fiatal korom óta nemcsak vallottam, hangoztattam, hanem lehetőségeimhez mérten meg is valósítottam. Pályám kezdő szakaszában feldolgoztam, és 1974-ben közreadtam a kalocsai érseki domínium 1725. évi urbáriumát, benne a Kalocsa környéki táj jobbágyságának neveivel. A következő esztendőben egy fölöttébb részletes 1762. évi fajszi lélekösszeírást publikáltam. Sok személynevet tartalmaznak a Doroszló, valamint a Csantavér újranépesedéséről írott tanulmányaim. Az 1984-ben megjelent keceli monográfiában közöltem Kecel helység legfontosabb összeírásait. Dusnoki tanulmányomba 18–19. századi összeírások névsorait és migrációs adatait építettem be. Ebbe a kutatói vonulatba illeszkedik most Kalocsa 1847. évi úrbéri összeírásának közreadása. 

Farkas P. József végül hozzátette, a reményeik szerint ezen két kötetet továbbiak követik, például újabb mesterségekkel. 

Bárth János nevéhez fűződik a lajosmizsei Tanyacsárdánál létrehozott Tanyamúzeum is, melynek anyagát 50 éve ő maga állította össze. A múzeum a napokban ünnepli meg e kerek évfordulót.