Természet

2022.06.14. 17:25

Gólyatöcsfiókákat nevelnek a szanki ragadozómadár-tenyészetben

Szikes vízállások helyén alakították ki azt a belvárosi záportározót, amit nemrégiben mélyítettek. A mesterséges vízállásnál idén hattyúk teleltek, de más vizes élőhelyeket kedvelő fajok is feltűntek már ott. Két gólya­töcspár is ezt a területet nézte ki fészkelőhelyéül, ám utódaik életét csak emberi beavatkozással sikerült megmenteni.

Tapodi Kálmán

A fészekhagyó kismadarak hamar megtanultak egyedül is táplálkozni. Fotó: Tapodi Kálmán

Békarajzást indultunk meglesni május utolsó napján a majsai záportározóhoz. Botond fiunk fedezte fel a két fészket, amelyekben már ellepte a víz a négy-négy tojást – mesélte Gasztonyi Dániel szanki mestersolymász, aki azonnal értesítette Somogyi István természetvédelmi őrt. Mivel a szülőpárok később sem ültek vissza a fészkekre, úgy döntöttek, megpróbálják mesterséges körülmények között kikölteni a barna foltos tojá­sokat. 

– Az érdem feleségemé, Szandié, aki, miután megvizsgálta a tojásokat, megállapította a szívverésekről, hogy életképes utódok fejlődnek. 

A tojások körülbelül egy hetet voltak a keltetőben, és eddig öt gólyatöcsfióka már előbújt a tojásokból – mutatta a „minigólyákat” Gasztonyi Dániel. 
A hosszú lábú gólyatöcs- – népies nevén székigólya – fiókák számára most egy hatalmas lavór jelenti a vizes élőhelyet, amiben sóder- és homokágyat is kialakítottak, míg a műanyag tó másik felében vízbe gázolhatnak az apró madarak. A ragadozómadár-tenyésztéssel és -idomítással foglalkozó Gasztonyiék mesélték, hogy semmi tapasztalatuk sem volt, hogyan kell táplálni a fiókákat. 

Mint kiderült: nincs adat arról, hogy hazánkban valaki gólyatöcsöket nevelt volna. 

Az apró madarak táplálásához végül szanki barátaik, Forczek Tibor és neje, Andi nyújtottak segítséget, akik saját mesterséges tavukból halásztak ki parányi rákokat, vízibolhákat, piócákat, amikből az első etetést még Szandi végezte. A fészekhagyó kismadarak azonban hamar megtanultak egyedül is táplálkozni, amit ottjártunkkor is fáradhatatlanul gyakoroltak. 

A Magyarországon fokozottan védett madarak – amelyeknek 250 ezer forint a természetvédelmi értékük – további sorsáról is szó esett, hiszen igen gyorsan cseperednek. Mint megtudtuk: megkeresték Sós Endrét, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosát is, aki azt javasolta, hogy telepítsék vissza a vonuló madarakat a megtalálásuk helyszínére. 

A szülőpárok vélhetően hamarosan újra költenek, ezért mesterséges, úszó műfészkek elhelyezését tervezik a madármentők a záportározónál. 

Az év madara volt 2019-ben a gólyatöcs

A gólyatöcs piros színű, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület internetes szavazásán a gólyatöcs kapta a legtöbb szavazatot, így lett három éve az év madara hazánkban. 
Az egyesület honlapján közzétettek szerint: a gólyatöcs „igazi világpolgár”, az Antarktisz kivételével az összes kontinensen megtalálható. Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna–Tisza közén és a Tiszán­túlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, 20–25 centiméteres szikes tavakat és öntésterületeket, ahol a hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában