A hullámterekkel kapcsolatos problémákról érkeztek a bajai víztudományi karon

A Hullámtéri konferenciának több mint kétszáz résztvevője volt, amelyet közösen a VTK és az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezett. Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára köszöntőjében a folyók történelmi jelentőségére emlékeztetett, majd a digitalizáció vízügyben betöltött szerepét hangsúlyozta. Bíró Tibor dékán hírportálunknak kiemelte, hogy a konferencia célja a hullámterekben keletkező morfológiai problémák elemzése, az ezzel kapcsolatos szélsőséges vízrajzi helyzetekre való figyelemfelhívás. 

– Nemsokára indul egy nemzeti víztudományi laboratóriumi program, amelynek a célja, hogy a hullámterek vizsgálatán keresztül elkészítsen egy indexálási módszert. Az indexálási módszer alkalmas arra, hogy a hullámtereken végzett beavatkozásokat objektíven tudjuk értékelni és összehasonlítani – mondta Bíró Tibor. 

A fő probléma abból áll, hogy a hullámtereken belül a középvízi medrek folyamatosan mélyülnek, egyre alacsonyabb vízállások alakulnak ki, amelyek a felszín alatti vízkapcsolaton keresztül a talajvizet megcsapolják. 

Nem kapnak megfelelő vízellátást a holtágak, árvizek idején pedig a hullámterek folyamatosan feltöltődnek. Tehát van egy állandó morfológiai változása a medreknek. 

Ez azt vetíti elő, hogy a hullámtereken beavatkozások szükségesek, mégpedig olyan műveletek, amelyek a hullámtér árvízi levezetőképességét képesek növelni. Ez pedig a hullámterek vagy nagy vízi medrek kezelését jelenti. Mindezt úgy kell megtenni, hogy ezeknek a hullámtereknek az ökoszisztéma-szolgáltatása javuljon, ez a fő cél. 

Az ökoszisztéma-szolgáltatásnak sok fajtája van, maga a szolgáltatás társadalmi hasznot jelent. Egész pontosan az ökoszisztéma és az ember által élvezett haszon közötti összefüggéseket tárja fel. 

Az ökoszisztéma-szolgáltatásokat igyekszünk csoportokra bontani, és ezen belül pedig minden egyes csoportra objektív kvantifikált mérőszámokat, indexeket létrehozni, és ezáltal a jövőben szükséges hullámtéri beavatkozások hatásai objektív módon értékelhetők – fogalmazott Bíró Tibor. 

A hullámtereken az erdősűrűség újraértékelése, az aljnövényzet felszámolása, az invazív fajok fölszámolása, az, hogy a mederérdességet lehessen csökkenteni, többek között ilyen beavatkozásokról van szó. Hozzátette: – a hullámtéri gazdálkodás megszűnt, ez pedig azt jelenti, hogy elindult egy szukcessziós folyamat a hullámtereken, megnőtt a fásszárú állományok aránya, a puha fás ligetek tönkrementek, az aljnövényzet túlburjánzott, ami az árvizek levonulását akadályozza. Tehát szükséges visszaállítani, restaurálni az eredeti ökológiai állapotot, ami a biodiverzitást növeli. Mert ez a szukcessziós folyamat csökkenti a biodiverzitást a hullámtereken, tehát az ökológiai állapotuk romlik. 

Meg kell vizsgálni, hogy hol van olyan szakasz, ahol az ökológiai állapot javítására van szükség, meg kell nézni, hogy párhozamosan hogyan tudnak produkálni más ökoszisztéma-szolgáltatásokat. 

Vannak helyek, ahol bizonyos ökoszisztéma-szolgáltatások visszaszorulnak egy másik szolgáltatás feljavítása céljából, ezeket kell összességében értékelni, és megfelelő kompromisszumokra kell jutni az érintett ágazatok között, mint amilyen maga a vízügy, a természetvédelem, a turisztika, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés. Mindent, ami érintett a hullámterekkel kapcsolatban. 

Magyarország területének 2-3 százaléka hullámtér, gyakorlatilag a töltések közötti felületet érinti. 

– A Gemenc esetében nagyon széles hullámtérről van szó, van, ahol ez sokkal keskenyebb, és azért nem lehet növelni, mert ott vannak a települések. Nincs realitása, hogy emeljük tovább a töltéseket, mert ezzel egyrészt elvágjuk a társadalmat a vízfolyástól, másrészt a mentett oldalon fokozódni fognak a szivárgások. 

Újjá kéne építeni a hidakat, a belvízrendszereket, és ez hatalmas költséggel járna. Az nem megoldás, hogy töltéseket nagy volumenben áthelyezünk. Nem megoldás, hogy töltéseket tovább emelünk, mert hogy ez is szűkíti a hullámteret. 

A hullámterekben az árvizek levonulását kell segíteni. 

Az elmúlt években azt figyelték meg, hogy az egyre növekvő mértékadó árvízszintek nem járnak szignifikánsan a vízhozamok növekedésével. Nem a vízhozamok növekednek, amit a globális klímaváltozásokra és egyebekre fognak, hanem csak a vízállás növekszik. Ez azt jelenti, hogy a hullámterek vízlevezető képessége csökkent. Tehát ugyanaz a vízmennyiség magasabb vízállással vonul le, ennek az az oka, hogy a hullámterek vízlevezető képessége csökkent.