A határon túlról is érkeztek vendégek a kalocsai megemlékezésre

A szerbiai testvértelepülést Valka Károly alpolgármester mellett Bajai Bálint Csilla és Goga Zsolt önkormányzati képviselő, valamint Hugyik Karolina, a Vajda­sági Magyar Szövetség politikusa képviselte. 

Az Asztrik téren, szombaton tartott összetartozás napi beszéd megtartására felkért Valka Károly emlékeztetett: a diktátum lényegében arról hozott döntést, hogy nem maradhat egyben az Osztrák–­Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország. E mögött az a szándék húzódott meg, hogy – a stratégiai fontosságú vasútvonalak elvágása által – megfosszák szövetségeseitől a vesztes Németországot, egyben elkerüljék a magyarok későbbi mozgósításának lehetőségét az új határok mentén. 

– Nem csupán megemlékezünk az egykori eseményekről vagy nosztalgiázunk felette, nem áldozati szerepből szól az álláspontunk, hanem a jövőre tekintve idézzük fel az eseményeket, és aktuális válaszokat fogalmazunk meg 

– jelentette ki a szerbiai magyar politikus. – Kúla egyházközsége mindig is a kalocsai érsekséghez tartozott, egészen a szétszakításig – hozta fel, emlékeztetve, hogy Kalocsa és Kúla kapcsolatfelvétele is a 2010-ben alapított összetartozás napjához fűződik, hiszen a rá következő évben írták alá a testvér­települési szerződést. – Ennek az együttműködésnek a jelenét éljük, de a jövőjét akarjuk megtanítani – fogalmazott. 

Valka Károly hangsúlyozta: a két állam közötti együttműködés egyre gördülékenyebb. Ennek első eklatáns példájaként Áder János és Tomislav Nikolić volt államfők 2013-as csúrogi, a vajdasági világháborús áldozatok emlékművének megkoszorúzását emelte ki. A nemzetközi gesztusok komolyan hozzájárulnak a magyarság megmaradásához és kulturális, gazdasági fejlődéséhez – fűzte hozzá, megjegyezve: a kúlai delegáció felnéz Kalocsa hagyományőrző tevékenységeire, valamint erőt is merít belőle ahhoz, hogy őrizze a vajdasági magyarság értékeit, és társítsa őket „az összmagyar kultúrához”.