Interjú

2022.05.12. 06:50

Szijjártó Péter: Nem szabad engedni a nemzeti érdekből

A fajszi Pata József Gépipari Kft. kapacitásnövelő beruházásának átadásán járt múlt héten Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az eseményt követően adott interjút hírportálunknak.

Tapodi Kálmán

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: Bús Csaba

– Történelmi sikert hoztak a választások, de rendkívül nehéz feladatok előtt áll a magyar kormány, hiszen világszerte súlyosbodik a gazdasági válság. Miként lehet ilyen helyzetben folytatni az elmúlt tizenkét év sikeres gazdaságpolitikáját?

– Pontosan azt kell csinálni mint eddig, azaz nem szabad engedni a nemzeti érdekből. Az elmúlt tizenkét évben azért voltunk sikeresek, mert folyamatosan egy patrióta, a nemzeti érdekérvényesítésre irányuló és arra alapozó politikát folytattunk. Az elmúlt tizenkét év tele volt válságokkal és kihívásokkal és a következő időszak is pont ilyen lesz. Ha egy pillanatra is feladjuk a nemzeti érdeket, akkor már nem tudunk sikeresek lenni. Szerencsére jó referenciákkal rendelkezünk, hiszen Magyarország az elmúlt tizenkét év összes válságából erősebben jött ki, mint ahogyan abba belement. Ennek a sikernek még egy titka volt, az, hogy soha nem nyúltunk a megszorítások eszközéhez. Aki megszorít, az mindig veszít.

– Az Európai Unió Oroszországgal szemben összehangoltan hozta meg gazdasági és politikai büntetőintézkedéseit, ám a tagországok között politikai ütközet zajlik a földgáz- és kőolajimport ügyében. Azok az országok, amelyek ellátása Magyarországhoz hasonlóan erősen kitett az orosz energiahordozóknak, elutasítják a gáz- és olajembargót. Mekkora nyomás nehezedik a magyar kormányra az embargót szorgalmazó államok részéről?

– A nyomás az hatalmas, de itt sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy mi a magyar nemzeti érdek. Értjük, hogy másoknak mi az érdeke, de nekünk is van saját nemzeti érdekünk. Mi nem tudjuk ezt az ügyet más országok szemszögéből szemlélni, csak a sajátunkból. Ha olajembargót vezetne be az Európai Unió, az a magyar gazdaság teljesítményét lerombolná, mivel vannak földrajzi, történelmi és fizikai adottságok, amiket nem lehet megváltoztatni. Mi itt élünk, – szárazföld által körülzárva – ezért el kell fogadni, hogy hozzánk a kőolaj csővezetéken és Oroszországból érkezik. Nem jókedvünkből van ez így, hanem ez egy adottság. Ha az Európai Unió korlátozó intézkedéseket léptet életbe, kutya kötelessége minden egyes tagállam érdekeit figyelembe venni. Megértjük, ha más országok érdekeinek megfelel ez a döntés, de ez a miénkkel teljes mértékben ellentétes, ezért azt támogatni nem tudjuk. Azt várjuk el az Európai Bizottságtól és Brüsszeltől, hogy az unió egységét tartsa meg, amit csak akkor lehet megtartani, ha mindegyik tagállam érdekeit figyelembe veszik. Mi most a magyar érdek figyelembe vételéért küzdünk.

–  Az energiahordozók árának emelkedése szinte mindenre hatással van. Meddig tartható a rezsicsökkentés, az élelmiszer- és üzemanyagár stop?

– Mindezeket az intézkedéseket addig tarjuk fönt, amíg ez az érdeke a magyar családoknak. Itt megint két filozófia ütközik egymással: a megszorítások, illetve a nemzeti érdekű gazdaságpolitika. Mi soha nem voltunk hajlandók a magyar emberekre ráterhelni a világgazdasági kihívásoknak az árát, hanem mindig megpróbáltunk olyan eszközöket keresni, amelyek elviselhetők a gazdaság működőképessége szempontjából, nem rombolják a versenyképességünket, de megkímélik az embereket, a családokat attól, hogy a világgazdasági hatások terhei rájuk zúduljanak. Tehát mindaddig, amíg ez a magyar családoknak az érdeke, természetesen ezek az intézkedések életben maradnak.

– A visegrádi négyek tagállamai közötti együttműködés jövőjét alapvetően meghatározhatják az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos véleménykülönbségek?

– A visegrádi csoport erejét pontosan az adja, hogy azokban a kérdésekben működünk együtt, ahol egyetértünk. Elfogadjuk azt is, hogy vannak olyan ügyek, amikről mást gondolunk, vagy amikhez máshogy közelítünk. Négy különböző országról beszélünk, ezért irreális az az elvárás, hogy a négy ország mindig mindenben egyetértsen egymással. Ilyen nincs. Mindig lesznek olyan ügyek, amikről majd mást fogunk gondolni, de tiszteletben tartjuk az álláspontok különbözőségét és koncentrálunk olyan ügyekre, amelyekben egyetértés van. Az illegális migráció visszautasításában, a kohéziós politika fontosságában, a családok védelmének kérdésében egyetértés van közöttünk. Nincs azonban egyetértés abban, hogy az ukrajnai háborúba szállítsunk-e fegyvert. Ők úgy gondolják, hogy ez egy helyes döntés, ezért megteszik, mi meg úgy gondoljuk, hogy Magyarország biztonságát veszélyeztetné egy ilyen intézkedés. A mi fegyverszállításokkal kapcsolatos döntésünknek se szlovák, se lengyel, se cseh vonatkozása nincsen, mert mi csak a saját szemszögünkből tudjuk vizsgálni ezt a kérdést.

– Tény, hogy Magyarország a háború kezdete óta százezres nagyságrendben fogadott be Ukrajnából menekülőket. Tény, hogy a NATO és az Európai Unió tagjaként Magyarország segíti Ukrajna küzdelmét az oroszok ellen. Magyarországot egyes uniós tagállamok és Ukrajna vezető politikusai ennek ellenére a cselekvés hiányával vádolják. Utóbbiakat a tények miért hagyják hidegen?

– Ukrajna háborúban áll és ezt mindig bele kell kalkulálniuk a nyilatkozataikba. Az ukránoknak az az érdeke, hogy minél több ország küldjön nekik fegyvert, minél több ország engedje át a fegyverszállítmányokat a saját területén az ő irányukba. Nekünk az az érdekünk, hogy Magyarország biztonságban legyen, hogy a magyar emberek biztonságát semmi ne veszélyeztesse. Nekünk az az érdekünk, hogy az oroszok által megsemmisítendő célpontnak nevezett fegyverszállítmányok ne tartózkodjanak Magyarország területén és ne a magyar-ukrán határon adják át azokat, mert akkor ott fogják azokat szétlőni. Mi ezt nem szeretnénk. Nincs vitánk az ukránokkal, mert az ő szempontjukból az egy legitim érdek, amit ők képviselnek. A mi szempontunkból pedig az a legitim érdek, amit mi képviselünk. Itt nem vita van, hanem – a két ország különböző helyzetéből fakadóan – két különböző érdek, amit meg kell érteni.

– Magyarország energiaellátásában nagy súllyal bír a Paksi Atomerőmű. A tervek szerint a jövő Paks II-re alapozódik. Az építővel, az orosz Roszatommal meglévő szerződést felülírhatják-e az uniós gazdasági büntetőintézkedések?

– Az Európai Unió szankciós intézkedéseikor többször is kimondta, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása, mint amilyen a paksi, teljes mértékben mentességet élvez a szankciós intézkedések alól. Magyarországon az energiaellátás biztonságában hatalmas szerepe van a nukleáris energiának. Minden ország úgynevezett energiamixe különbözik és ezt is tiszteletben kell tartani. Magyarország szempontjából a Paksi Atomerőmű új reaktorblokkjainak a megépítése az nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági és nemzetstratégiai érdek. A Roszatom vezetői, akikkel Isztambulban tárgyaltam pár napja, arról biztosítottak, hogy a vállalattechnológia továbbra is képes a projekt végrehajtására. Fontos engedélykérelmek vannak az Országos Atomenergia Hivatal asztalán. Reméljük, hogy az engedélyeket hamarosan elbírálják és a látványos építkezési folyamat is minél előbb megkezdődhet. Nekünk az az érdekünk, hogy függetleníteni tudjuk magunkat a világ energiapiacának folyamatos turbulenciáitól, meg tudjuk védeni magunkat az ellátási zavaroktól, amihez az kell, hogy az önellátóság felé tegyünk újabb és újabb lépéseket. A két új reaktorblokk építése ebbe az irányba mutat.

– A nemzetközi ellátási láncok szakadásai a Covid-járvány következtében zavarokat okoztak és okoznak a termelésben. A magyar gazdaságot is, különösen az autóipart sújtják ezek a hatások. Ön szerint mikorra várható, hogy visszazökken a világgazdaság a megszokott kerékvágásba?

– Ezt nagyon nehéz megmondani. Az előrejelzések úgy szóltak, hogy majd idén, azaz 2022 végén érheti el a világgazdaság azt a teljesítményt, amit képes volt leadni a világjárvány előtt.  Az ukrajnai háború kirobbanásával ez a várakozás teljes egészében irreálissá vált, hiszen a két ország közötti háború az egyrészt egy nagyon komoly élelmiszerellátási zavart okoz és fog is okozni, másrészt pedig egy nagyon komoly kelet-nyugat gazdasági együttműködési krachot hozott. A korábban jól bejáratott beszállítói- és kereskedelmi láncok megszakadtak, és ennek komoly hatásai vannak és lesznek a világgazdaságra. Szerintem nincs olyan ember a talpán, aki meg tudná mondani, hogy a világgazdaság mikor kavarodik ki ebből. Nekünk erre kell berendezkedni, ilyen körülmények közepette is képesnek kell lennünk arra, hogy a magyar gazdaság elmúlt tizenkét éves erőfeszítéseinek eredményeit meg tudjuk védeni.

– A fejlődés záloga a családok támogatása és a munkahelyteremtés. Milyen intézkedésekkel tudja mindezeket a célokat segíteni a kormány?

– Magyarországon vannak az Európai Unió legalacsonyabb adói. Az elmúlt tizenkét év sikeres gazdaságpolitikájának fókuszában a folyamatos adócsökkentés és a munkára rakódó adóterhek folyamatos csökkentése volt. Mi ezt folytatni szeretnénk, mint ahogy folytatni szeretnénk azt is, hogy a beruházási környezetet folyamatosan javítsuk. A következő időszakban is az lesz a kérdés, hogy a világgazdasági kapacitások újraelosztásáért folyó versenyben, vagyis a beruházásokért folytatott versenyben ki milyen pozíciót tud magának fogni. Annak érdekében, hogy minél több beruházást Magyarországra tudjunk hozni, hogy minél több munkahely itt jöjjön létre, ahhoz folyamatosan javítani kell a beruházási környezetet. Ezt tettük az elmúlt tizenkét évben is és ezt kell csinálni a jövőben is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában