Osztrák és román szakemberekkel együttműködve védik a hazai túzokállományt

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint a túzokvédelem hazai koordinátorszervezete rendszeres kapcsolatot ápol osztrák és egyéb külföldi szakemberekkel. Nemrégiben a magyar szakemberek részt vettek a jelenleg futó osztrák–magyar túzokvédelmi LIFE-program utolsó előtti pályázati ellenőrzésén is, amely április végén volt Ausztriában. Ezt megelőzően pedig Romániából érkeztek természetvédelmi szakemberek megyénkbe és a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz. 

A Kiskunsági Nemzeti Park közleménye szerint: az együttműködésre, a tudás megosztására és a közös gondolkodásra annál is inkább szükség van, mert a túzok védelme igen összetett feladat. Az élőhelyein olyan tevékenységek zajlanak (mező­gazdálkodás, vadgazdálkodás, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések), amelyek tudatos összehangolása a faj védelmével kulcskérdés a madarak jövője szempontjából. 

A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában című LIFE-projekt számos eredménye közül kiemelendő a túzokra negatív hatást gyakorló infrastrukturális fejlesztések hatásainak mérséklése, mint például a légvezetékek okozta pusztulások. Ausztriában már jógyakorlat van a légvezetékek kiváltására, ezek tapasztalatait a hazai áramszolgáltatókkal szorosan együttműködve Magyarországon is igyekeznek kamatoztatni. Ennek köszönhetően az ország összes régiójában megkezdődtek és helyenként már jelentős eredményeket értek el a túzokvédelmi célból kezdeményezett földkábel-létesítések. 

– Mindezeken túl az osztrák kollégákkal a mező- és vadgazdálkodás terén is jelentős az információcsere, ami az élőhelyek megfelelő kezelésében játszik szerepet. Az agrárélőhelyek a túzok mellett számos más, védett és fokozottan védett állatfajnak adnak otthont mindkét országban, de a túzokvédelmi intézkedéseknek legtöbbször a vadgazdálkodás is haszonélvezője 

– közölte a KNP. Mint írták: az igazgatóság a Duna–Tisza közén az élőhelyek megőrzése mellett komoly erőfeszítéseket tesz a régió mezőgazdasági művelésének túzokbarát módon történő működtetése érdekében. 

Míg Ausztriában jellemzően szántóföldi környezetben fordul elő a túzok, addig a Kiskunságban és a kelet­pannon régióban szántók, gyepek és vizes élőhelyek mozaikja biztosítja számára az élőhelyeket. Így ezeken a területeken nálunk nagyobb állománynagyságban vannak jelen más, a gyepekhez jobban kötődő, jellemzően fokozottan védett fajok (például ürge, szalakóta, ugartyúk, kék vércse, hamvas rétihéja, rákosi vipera), ami a sztyeppi életközösségek komplex védelmét igényli. Az elmúlt évtizedek védelmi tevékenységeinek erőfeszítései eredményesek. 

A túzokállomány stabilizálódott és a legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelő állománya a Kárpát-medencében, azon belül Magyarországon is növekedésnek indult. A Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2200 fölé emelkedett.