Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött széki lile

A ritka és fokozottan védett széki lile országos állománya drasztikusan lecsökkent az elmúlt évtizedekben, a költő párok száma ismereteink szerint nem haladja meg a 25-öt. A 2021-es év viszont meglepően jól sikerült a fajnak a Kiskunságban. Négy különböző területen 15 pár fészkelését tudták regisztrálni a szakemberek, 12 fiókát láttakel színes gyűrűvel. 

Mint írják, nagy öröm számukra, hogy a C2-es fióka sikeresen felcseperedett és visszatért a telelőhelyéről. Remélhetőleg több helyen is lesznek még ilyen észlelések, mert ezáltal pontosabb képet kapnak a nemzeti park munkatársai a faj magyarországi populációjának vonulási útvonalairól, telelő és fészkelő helyeiről.

A széki lile európai állományának jelentős része a tengerparti régiókban él, a Kárpát-medencében a szikes tavak nyújtják számukra a legoptimálisabb élőhelyet. 

Itt a megfelelő költőhely kialakításához elengedhetetlen a tavakon és környékén történő legeltetéses állattartás, melyet egyre kevesebben végeznek. Az intenzív mezőgazdaság előtérbe helyeződésével és a vizes élőhelyek számának csökkenésével a lilék és más partimadarak élettere folyamatosan zsugorodik.

A Kiskunságban olyan szikes tavaknál költ a faj, melyeket bivalyokkal vagy szarvasmarhákkal legeltet a nemzetipark-igazgatóság, mint például a Kelemen-szék, Zab-szék és a Bába-szék. A Böddi-széken egyelőre költő fajként nincs jelen, de a megfelelő területkezelés hatására egyre gyakrabban észleljük itt is a tavaszi és a nyár végi gyülekezési időszakban. 

A vakszikes területeken a nyílt földfelszínre rakott fészekaljak sikeres költését és felnevelését a szélsőséges időjárási viszonyok nagyon meg tudják nehezíteni. Előfordul, hogy a májusban lezúduló esők elmossák a tojásokat vagy a frissen kikelt fiókákat, de van, hogy a forróság és az aszály következtében nyár közepére eltűnő víz miatt nem sikerül felnevelni és kiröptetni a fiatalokat.