Közös nyilatkozatot fogadtak el, minden pusztítást és kirekesztést elítélnek

2020-ban tíz magyarországi neológ zsidó egyházi személy alapította meg a Magyarhoni Zsidó Imaegyletet, amely kedden a Barankovics Izraelita Műhellyel közösen szervezte meg a Szentírási Közös Úton konferenciát. A tanácskozás köszöntői a Kecskeméti Zsidó Hitközség közelmúltban felújított dísztermében hangzottak el, míg az előadások a református újkollégium dísztermében, utóbbi helyszínen a résztvevők megemlékeztek az 1944-ben elhurcolt és meggyilkolt zsidó diákokról is. Az eseményen részt vett Balog Zoltán református püspök, zsinat lelkészi elnök, dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Püspökség püspöke, Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, prof. dr. Róna Tamás főrabbi, a ZSIMA elnöke, dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke, dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke, Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, dr. Salacz László országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) és dr. Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármester, országgyűlési képviselő-jelölt is. Prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter videóüzenetben jelentkezett be.

Kásler Miklós hangsúlyozta: a történelem legsötétebb időszakai akkor következtek be, amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, az alapértékekről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, hogy önös, önző érdekei alapján maga próbálja irányítása alá vonni a világot. A miniszter kijelentette: csakhogy ha nincs Isten, nincs az isteni szeretet sem, anélkül pedig értelmüket vesztik az olyan alapértékek, mint az emberi élet tisztelete, egymás segítése, a tisztesség, az erkölcs vagy a becsület.

– Különösen figyelnünk arra, hogy a mai embert folyamatosan érő kihívások korában büszkén valljuk meg hitünket. Isten segítségével, mély hittel és szeretettel kell élni mindennapjainkat, megőrizni értékeinket, ezzel nemzetünk jövőjét, jövőnk zálogát – mondta a tárcavezető.

Balog Zoltán református püspök, zsinat lelkészi elnök szerint nagyon fontos a közös alap, a Szentírás. 

– Sok tapasztalatunk van a történelemben, a kultúrában és az életünkben, hogy ha nincs közös alap, akkor nagyon nehéz találkozni, szót érteni – mondta a püspök, úgy folytatja: ha a most zajló háborúban abból indulnak ki az egymással szembenálló felek, hogy kinek van igaza, akkor nem találnak rá a közös útra. Balog Zoltán szerint még az olyan fontos nyilatkozat, mint az 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozata sem szolgáltat közös alapot. 

– Ezek a nyilatkozatok szétporladnak, amikor elkezdik őket értelmezni. Ami nem porlad szét, azt úgy hívják, kinyilatkoztatás – emelte ki a református püspök. Hozzátette: a jelenlévők közös hite, hogy ami a Szentírásban olvasható, az nem emberi kitaláció, noha emberek írták.

– Száz százalékig emberi mű és száz százalékig isteni mű. Az isteni ihletettség, ami összeköt bennünket – jelentette ki Balog Zoltán, hangsúlyozva: a Bibliát tisztelettel és alázattal újra és újra kell értelmezni, és így meg lehet találni az aktuális, mának szóló üzenetet is. 

Prof. dr. Róna Tamás főrabbi, a ZSIMA elnöke szerint most a jószándékú emberek millióinak közös fellépésére van szükség a kegyetlen pusztítás ellen.

– Bátor kiállás, hitünk megvallása, terjesztése, a hitben gazdag élet tisztasága, öröme és életereje, amiből erőt merítünk, és erőt merítünk az örökkévalóságból és egymásból – fogalmazott. Róna Tamás. Kijelentette: a ZSIMA fontosnak tartja és feladatának tekinti, hogy újra megerősítsék alapelvüket, miszerint a neológ zsidóság mindig is a magyar nemzet részének tekintette önmagát.

– Keressük, hogyan tudjuk segíteni és szolgálni a nagyobb családunkat, nemzetünket. A Magyarhoni Zsidó Imaegylet az egyedüli olyan zsidó vallási szervezet, melynek hitközségei vannak Kárpátalján és Erdélyben egyaránt. Fontos a határozott, tiszta beszéd, az elköteleződés. A veszélyben, bajban elveszünk a nemzet egysége nélkül. Ennek erősítése az egyházak, a vallási közösségek kötelessége. Kiállunk nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadásának növelése, a határon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása, a keresztények és zsidók közötti testvéri együttgondolkodás mellett – hangsúlyozta Róna Tamás főrabbi.