Galériával

2022.03.21. 19:55

A Magyar Gulágot mutatják be a bajai kiállításon

Magyar Gulág címmel nyílt tárlat a Bácskai Kultúrpalotában március 21-én délelőtt. A Nemzeti Emlékezetbizottság célja az volt, hogy hitelesen, a történelmi tényeknek megfelelően mutassa be azt a kényszermunkatábort, amelyet a politikai rendőrség 1950-ben hozott létre. Az áldozatok emléke előtt tisztelegnek a vándorkiállítással. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Zsigó Róbert, Baja és térsége országgyűlési képviselője és Nyirati Klára polgármester.

Márton Anna

Április 5-ig fogadja a látogatókat a tárlat. Fotó: Márton Anna

A Magyar Tudományos Akadémia egyik doktora szavaival kezdte köszöntőjét Zsigó Róbert:

 

– Ha meg akarjuk érteni az ember lényegét, mindenek előtt a múltjával kell tisztában lennünk – hangzott el. – A múltunk hozzánk tartozik. Nem olyan szembetűnő, de mégis kikerülhetetlenül hatással van személyiségünkre. Így van ez személyes történelmünkkel és azzal a történelmi örökséggel is, amely nemzetté kovácsol bennünket – tette hozzá a honatya. A kommunisták, élükön Rákosi Mátyással és Kádár Jánossal, bűntetteik eredményeként félelemmel telt meg hazánk légköre, hangzott el az eseményen. Ebben az időszakban mindenki tartott valamitől. Félt a rendszer bosszújától, a beszélgetésektől. Volt, aki a kérdésektől, volt, aki a válaszoktól. Féltek a megérkező fekete autótól. – Nem véletlen a szállóige, ami úgy hangzik: „Érted jöttünk elvtárs, nem ellened.”

 

A történelem egyik legfontosabb tanulsága, hogy akkor is a miénk, ha nem vagyunk rá túl büszkék. Ebben az esetben egy dolgot tehetünk: tanuljunk belőle minél többet, hogy szörnyűségei soha ne ismétlődjenek meg. Hogy ne kelljen félnünk, se gyerekeinknek, se unokáinknak – mondta Zsigó Róbert köszöntőjében. 

 

Zsigó Róbert országgyűlési képviselő. Fotó: Márton Anna

 

A jelenlévőket Nyirati Klára polgármester is köszöntötte, aki rendhagyó történelemórának nevezte a kiállítást. Hangsúlyozta, hogy lassan felnő az a generáció, akik számára a Recski haláltábor történelem. Kiemelte a rettegést, a félelmet, amivel szembesülhettek a recski táborlakók. Jó okot adott a tábor létrehozására az az eszme, hogy azokat az embereket, akik felelősek a zsidók üldözéséért meg kell büntetni. Mindannyian tudjuk, hogy ez csak kifogás volt. Az akkori magyar világot a szovjet rendszer uralta. A Gulághoz hasonlóan Magyarországon is létrehozták a recski haláltábort, ahova olyanok is bekerültek, akiknek semmi közük nem volt a II. világháborúban elkövetett bűnökhöz. – Bekerült akkor fiatal és idős, költő, művész, hétköznapi átlagember – fogalmazott a polgármester. Feltette továbbá a kérdést, hogy hogyan és miért kerülhetett erre sor? Végül ő is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ez a borzalom soha ne ismétlődjön meg.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában