Öt egységből álló tórendszert építenek a Kalocsai járásban

A múlt csütörtöki eseményt egy előadás-sorozat részeként rendezték, és olyan munkatársak kaptak rá meghívást, akik a beruházás kommunikációs stratégiáit tudják megosztani egymással. Amint azt korábban mi is megírtuk: a LIFE-MICACC projekt a járás négy községében, illetve Kalocsán valósul meg. A városban a nyugati határszél úgynevezett „gyümölcsutcái” (például Cseresznye, Barack, Egres) végén hoznak létre zárportározó rendszert, egy jelenleg elhanyagolt, mocsaras terület helyén. A vízfelületek kialakítása mellett parkosítást és faültetést hajtanak végre, illetve várhatóan kültéri bútorokat, sétányokat is telepítenek. 

Farkas Viktor Mátyás, a WWF éghajlatvédelmi szakértője a baon.hu-nak kihangsúlyozta: összetett tervezés után épül fel a tavak és a környezet vegetációja. 

A projektben tanácsadóként részt vevő szervezet célja az őshonos fajok megtartása, és mivel az árterek régen ideális gyümölcstermő területek voltak, időszakos vízborítást jól tűrő gyümölcsfák ültetését is tervezik. 

A komplex munka végére azt szeretnék elérni, hogy természetközeli lakó­övezet jöjjön létre úgy, hogy az a helyiek rekreációs céljait is szolgálja. A mesterséges tavakat egyébként a közeli Csorna–­Foktői-csatornából tervezik táplálni, és a kialakításuk mintaként jelenik majd meg az országos sajtóban. A WWF várhatóan évekig fog rá jó gyakorlatként hivatkozni – fűzte hozzá. 

A projektpartner bátyai önkormányzat többek között a közbeszerzéssel, működéssel kapcsolatban referált a találkozón – osztotta meg a helyszínen a polgármester. Fekete Csaba kihangsúlyozta: mostanra olyan együttműködő szervezetek is csatlakoztak a munkák végrehajtásához, mint a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara. Megjegyezte: a közreműködésükkel még szakmaibb, még professzionálisabb kivitelezésre számít. 

Tordai Sándor, a Pest megyei Püspökszilágy polgármestere kérésünkre kifejtette: az ő régiójukban kilenc településen készül hasonló beruházás, és ezek mindegyikét a Váci járásban található község projektjére fogják alapozni. Bár hegyes-dombos vidék lévén náluk valamelyest eltérő módon valósult meg a program (a patakok mentén ráadásul medertározókat is ki fognak alakítani), vannak közös vonások. Ezek egyike az esztergomi Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum jóvoltából Kalocsán is kialakításra kerülő kiállítótér, valamint az úgynevezett „zöldbeszerzés” gyakorlata. 

Utóbbiról kifejtette: nemcsak a projekt végeredménye, hanem annak előkészítése is a környezetvédelemre fókuszál. 

Ezt a hazánkban nem mindig egyértelmű szabályozásokon túlmutató szigorral fogják követni, és olyan – ha lehet, helyi – beszállítókat akarnak foglalkoztatni, akik minél kisebb környezeti terheléssel dolgoznak. 

Az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez hozzájáruló, körülbelül 40 milliós uniós forrásból megvalósuló projektet egy tavaly létrehozott konzorcium (Bátya, Kalocsa, Foktő, Dusnok, Drágszél) hajtja végre, és Kalocsán öt különálló, de egymáshoz kapcsolódó egységből álló tórendszert hoznak létre. A megvalósítás időtartamát a szerződéskötéskor négy évre becsülték, míg a helyszínen tartózkodó WWF-szakértő szerint a városban 2022–23-ban készülhet el a beruházás.