Forró folyadékkal jégtelenítik a repülőket a téli szezonban Kecskeméten

A repülőgépek jégmentesítése a biztonságos repülést és a balesetek megelőzését szolgálja, ezért kiemelt fontosságú feladat. 

– A repülőgépre lerakódott jég és hó megbontja a zavartalan levegőáramlást a szárnyak és a vezérsíkok, valamit a törzs körül, ezzel jelentősen növelve a repülőgép légellenállását, valamint rontja a szárnyakon termelődő felhajtóerőt, a vezérsíkok manőverező hatását. A jegesedés jelentős pluszsúly a repülőgépen, megváltoztatja annak súlypontját és légellenállását. 

Kárt okozhat a hajtóművekben, a külső berendezésekben, az antennákban, eltömítheti a szenzorok nyílásait. 

Halmozódó veszélyforrásnak tekinthető, mert a jég vastagságának növekedésével egyre inkább megváltoztatja a repülőgép repülési jellemzőit. A nem vagy nem megfelelően végrehajtott jégtelenítés balesethez vagy katasztrófához vezethet – hangsúlyozta a baon.hu-nak adott interjújában Ötvös Lajos őrnagy, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis repülőműszaki zászlóaljának szolgálatvezető mérnöke. 

Két, egyidejűleg végzett folyamatról van szó: egyrészt a jégmentesítésről, azaz a jég, a hó, a fagyott kirakódások és az olvadék eltávolításáról, biztosítva a tiszta felületeket, másrészt pedig az újrajegesedés meggátlásáról. 

A repülőgép akkor szállhat fel, ha az összes kritikus felülete egyszerre és teljesen tiszta. Mindezt érintéssel ellenőrzik, mielőtt a Gripen, Airbus vagy Falcon a kifutóra gurulna. 

Az „északi” és „déli” jégtelenítő helyeket a zónák közelmúltbeli felújításakor építették és adták át. A kor követelményeinek megfelelően itt ma már összegyűjtik a felhasznált folyadékot, ezzel is óvják a környezetet. A jégtelenítés műveletére korszerű eszközök állnak rendelkezésre, így egy tartályos, emelőkosaras teherautó, melyről szórófejjel tudják a 60–80 Celsius-­fokos, vörös vagy narancsszínű, vízzel kevert speciális jégtelenítő folyadékot a repülőgépre irányítani. Kezelésüket a zászlóalj repülésbiztosító és -kiszolgáló századának kijelölt tagjai végzik. 

Mint Ötvös Lajos őrnagy elmagyarázta, a zónába vagy saját hajtóműveivel gurulva, vagy vontatva jut el a repülőgép. A 10–30 perces jégmentesítés a berakodás, a személyzet és az utasok beszállása után, a repülőgép indításra kész állapotában, vagy járó hajtóművek mellett történik (nagyobb mennyiségű hóréteg és jegesedés esetén a folyadék használata előtt más módszereket is bevetnek az előkészítés során). Fontos figyelembe venni az úgynevezett holdover time-ot, azt az időtartamot, amíg a repülőgép felületei védettek maradnak az újbóli jegesedés kialakulása ellen. A folyadékok egyes típusainak megvan a saját mutatója erre, a holdover time-ot minden esetben a repülőgép parancsnoka határozza meg a rendelkezésére álló adatok és a jégmentesítéskor kapott jelentések alapján. 

A sugárral a szárnyaknál és a vezérsíkoknál kívülről befelé, a függőleges vezérsíknál felülről lefelé haladnak. Miután befejezték, a repülőgép-mechanikus jelenti a gép parancsnokának, közli az alkalmazott folyadék típusát és a keverési arányt is, ezek alapján pedig a parancsnok meghatározza a holdover time-ot. Ha bármilyen ok miatt a megadott időintervallumon belül a repülőgép mégsem tud felszállni, akkor a jégmentesítést újra végre kell hajtani – tette hozzá Ötvös Lajos őrnagy.