Székely életképekből nyílt kiállítás az egyetemen

Az ünnepélyes megnyitón Keresztes Ildikó gratulált a kiállítás szervezőinek, Bolvári Csillának és Horosnyi Sándornak, a Duna Fotóklub Egyesület tagjának, illetve vezetőjének. Mint mondta, nem tudott ellenállni a baráti kérésnek, hogy megnyissa a tárlatot, mely a fotózást és Erdélyt kedvelő látogatókat szólítja meg elsősorban.

– Siklód egy olyan világ kapuit jelenti, ahol az idő megrekedt a maga tisztaságában, eredetiségében, puritán hagyományainak megélésében. Bár csak poros utak visznek a helyre, mégis oly jó megérkezni – hangzott el az eseményen. Siklód, Küsmőd, Énlaka, Kőrispatak, Atyha, a Sóvidék tájai a vendégszerető falusi emberek olyan mély részét képezik, amelyeket bemutatni, visszaadni komoly kihívást jelent minden művész részére.

– Káprázatos időutazás Erdély ezen része, szenvedély, életérzés. Többször jártam már ezeken a tájakon, s mindannyiszor új tapasztalatokkal, új tanulságokkal, új élményekkel gazdagabban tértem vissza a hétköznapi életembe. Mert az ottani hétköznap a mai városi embernek ünneppel egyenlő. Nyugalom, csend, béke. A természet közelsége oly gazdagon jutalmazza ezeket a hétköznapokat, hogy szinte nem is kívánjuk a visszatérést a nyüzsgésbe, a rohanásba, a stresszes mindennapokba – mondta köszöntőjében Keresztes Ildikó. Majd hozzátette, hogy a mindennapi életben szokatlan közelséget tapasztal az ember ezen a vidéken, a hit, a becsület, a gerincesség nem csupán elcsépelt szavak, hanem értékek, ami nélkül nem lehetne hosszú távon megmaradni – hangzott el a köszöntőben.

– Kívül rekedt mostohagyermekei ők a nemzetünknek, akik megvívva a mindennapi harcukat, megmaradtak és megmaradnak. Generációról generációra adják át a még élő ősi hagyományokat, szokásokat, tudásukat. Talán az itt felsoroltak okolhatók azért, hogy művészszemmel oly nehéz képekben, szavakban visszaadni azokat a tapasztalatokat, amiket csak ott élhet át a mai modern ember. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez az élet jobb vagy rosszabb, de lényegében más a modern városi életünktől.

Ahhoz, hogy megérthessük, át kell lépnünk ezeknek a kapuknak a küszöbét, és be kell lépnünk fizikailag ebbe a különleges világba, ahogyan azt az itt kiállító fotósok tették.

A Duna Fotóklub Egyesület tizenhét fotózást kedvelő tagja, illetve két marosvásárhelyi fotós ismerősük ma hetven életképpel nyit ablakot számunkra kedvcsinálónak ebbe az ódon világba, ahol a kenyér kovásszal érik, és kemencében sül. Ahol a kolbászt saját kezűleg készítik, és ahol a jó házi pálinka, mértékkel ugyan, de a finom ebéd szoros hozzátartozója – fogalmazott Keresztes Ildikó.

A képek révén elénk tárulnak az utcák görbületei, a székelykapuk mögötti udvarok, de betekinthetünk nagymamáink szobáinak hangulatába is. Láthatunk 13. századi templombelsőt, féltve őrzött történelmi Bibliát, de újjáépített templomban celebrált szentmisét is. Láthatjuk a gyermeki ártatlanság csodálatos pillanatait és a dédmamák, dédpapák mozgékony délutánjainak meghitt részleteit. Házakat, melyek lassan feledésbe merülnek.

– Érezhetjük a friss széna illatát, megcsodálhatjuk a só természetes képződményeinek formavilágát. Szánkban érezhetjük a juhsajt fanyar ízét, látva az öreg juhászt, vagy átérezhetjük a kutyájával uzsonnázó öregember magányát, mert neki semmi más nem maradt, csak a ház, a környező dombok és a kutya. Betekintést kapunk az egyedi siklódi népviseletbe, láthatjuk, milyen egy siklódi hajnal, de a medvével való találkozás izgalmaiból is kivehetjük a részünket. Felmászhatunk a Madarasi-Hargita 1800 méteres csúcsára, megtekintve a székelyek szent helyének kopjafáit és megismerhetjük történetüket – sorolta a művésznő. Hozzátette: történelmet láthatunk, olyat, amely ma még mindenki számára elérhető, átélhető.

– A tárlat nézegetése közben mindenkiben megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon meddig tapasztalhatjuk meg ennek az érintetlen világnak a csodáját. Addig, amíg visszatérnek a fiatalok, és azok, akik a városba menekültek, folytatják a hagyományokat addig, míg gyerekek szaladgálnak az utcákon. Addig, amíg van szülő, aki megtanítja a gyermekének az igazi, tiszta értéket és megbecsülést, addig a falunak lesz jövője – hangsúlyozta Keresztes Ildikó köszöntőjében.