A kalocsai Szentháromság tér mindenki számára használható marad

Portálunknak adott exkluzív interjúban reagált a Szentháromság tér vagyonkezelésbe adásáról szóló parlamenti döntés visszhangjaira dr. Bábel Balázs érsek és Vörös Márta főépítész. Az őket ért kritikák kapcsán hangsúlyozták: egyáltalán nem áll szándékukban a lakosságtól bármilyen formában is elvenni a területet, de azt sem hagyhatják, hogy a hazánkban egyedülálló 800 éves kápolnakoszorú a főegyházmegye és a város közötti véleménykülönbség áldozatává váljon. Eddig megosztott tulajdonban lévő területen dolgoztak, de a jelenlegi önkormányzat – az előzetes egyeztetések során mutatott kompromisszumkészségével ellentétben – nem támogatta a leletegyüttes feltárását, még ingyenesen átengedett ingatlan és útépítés fejében sem. 

Az érsek szerint csak egy elkerülő út jelenthet mindenki számára elfogadható megoldást, hiszen a lakosság könnyebben közlekedhet a belvárosban, és a székesegyház sarkán feltárt leletegyüttest is meg lehet menteni. Hozzátette: az új utat az eredeti elképzeléstől eltérően mégsem kell átvezetni az egykori Korona Étterem területén, hiszen a kialakításához elég lesz a Katona István ház udvarának egy része. Végül mindössze 30-40 méterrel fog odébb kerülni a Hunyadi János utcára vezető kereszteződés, tehát nem az egyházi ingatlan előtt (mint régen), hanem a mögött lehet majd autózni. A Hunyadi utca érintett szakaszának, valamint a Batthyány utcának a kétirányúsításával (ez utóbbi már életbe is lépett) az oda-vissza forgalom szintén biztosítható lesz. 

Bábel Balázs leszögezte: a város és a főegyházmegye fenntartja, hogy az elkerülőre csak személyautók hajthatnak majd fel, viszont az önkormányzat elképzelése szerint egy teherforgalmat kiszolgáló útra ugyancsak szükség lesz. Ennek nyomvonala még nem ismert, de az érsek nem is akar belefolyni a tervezésébe, mert az szerinte a város kompetenciája. Rámutatott továbbá, hogy a Font Sándor honatya ünnepek előtti sajtótájékoztatóján megjelent tüntetők szlogenje a „Miénk a tér, nem az érseké!” helytálló, hiszen bárki járhat-kelhet rajta, és ez így is marad, tehát nem látja értelmét az indulatoknak. A Szentháromság tér megváltozott jogi státuszát firtató kérdésünkre Bábel Balázs elmondta: nem ők indítványozták sem a teljes terület átvételét, sem pedig a százéves időtartamot. Az Országgyűlés elé terjesztésről az Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság hozott döntést, igaz, tőlük valóban kértek segítséget, miután a város nem akarta támogatni a leletegyüttes megmentését. Bár a százéves vagyonkezelésbe adás ténye őt is meglepte, nem tagadja, hogy örül neki, hiszen így végre zavartalanul folytatódhat a munka, közben pedig garantálni tudja, hogy a terület mindenki számára használható marad. Kiemelte: rendezvényeket szintén engedélyezni fognak az elkészült téren, bár itt elsősorban kulturális és művészeti eseményekre gondol, hiszen nem oda illő zenei programoknak vagy főzőversenyeknek inkább az Érsekkertben van a helye, mintsem egy templom előtt. 

A főegyházmegyei vagyonkezelést ellenző kalocsaiaknak üzenve emlékeztetett: az egyház az 1989 előtti rendszerben államosított ingatlanjainak még így is csak a töredékét kapta vissza, tehát szó sincs harácsolásról, csupán az egykori jogos tulajdon visszaszolgáltatásáról. 

Vörös Márta főépítész elmondta, hogy esztelennek tartja a képviselő-testület novemberi döntését, amellyel lesöpörték az asztalról a főegyházmegye 2021. december 31-ig érvényes engedélyének meghosszabbítását, hiszen fizikai képtelenség lett volna visszatemetni a feltárás alatt álló országos jelentőségű leletet. Elismerte: nem is akarták meglépni, mert jó ideje dolgoznak a mentésén, és ez aligha érhette meglepetésként az önkormányzatot, hiszen már hónapokkal korábban elkezdték egyeztetni velük a lehetséges megoldásokat. Felmerült, hogy egy egyszerű helyrajziszám-módosítással, esetleg részleges vagyonkezelésbe adással a székesegyházhoz lehetne kapcsolni a Hunyadi János utcai sarok alatt lévő, tehát városi tulajdonba nyúló romkontúrt, lévén az a már érsekségi ingatlanhoz tartozó 13. századi templom része. Ha az érsekségi javaslatra – benne a cserébe felajánlott elkerülő úttal – rábólint a városháza, akkor csupán egy garzonlakásnyi terület kerül az egyházmegyéhez, nem az egész tér. 

A főépítész hangsúlyozta: nem igaz, hogy az utolsó pillanatban szóltak a kápolnakoszorúról, mert már a nyár óta tárgyaltak az önkormányzattal. Azt, hogy végül a parlament hozott döntést az ügyben, jogosnak érzi, lévén a szóban forgó keresztházas, kápolnakoszorús templomtípus unikumnak számít, tehát nemcsak Kalocsa, hanem az egész ország régészeti kincse, amelynek kultúr-, művészet-, egyház- és építészettörténeti értéke egyaránt nagyon magas. Hozzátette: a késő román, koragót stílusú, francia mintára épült templom nagyobb (körülbelül tíz méterrel hosszabb és négy méterrel szélesebb), mint a jelenlegi barokk székesegyház, ami alatt a régi épület főhajója, oldalhajója és bázispillérsora húzódik. 

Vörös Márta felvetésünkre megerősítette: nagyságrendekkel hatékonyabban tudják folytatni a felújítást azután, hogy 2022. január 1-jétől a főegyházmegye rendelkezhet a tér felett. Úgy véli, eddig túl sok bürokratikus akadálya volt a munka folyamatosságának. Olyannyira, hogy a város tulajdonosi hozzájárulásának hiányában 2020-ban például egy kapavágást sem tudtak ejteni a téren, hiszen engedély és ennek következtében forrás nélkül maradtak. Vagyonkezelőként már csak rajtuk múlik a folytatás, és élnek a lehetőséggel, felgyorsítják az ásatások, illetve az építkezések menetét. 

A tervezett elkerülő útról szólva megjegyezte: nem csak a lelet feltárása, majd bemutathatóvá tétele miatt fontos, hogy ne járjanak autók a téren, hanem azért is, mert a korábbi forgalmi rend balesetveszélyes volt, egy papot például éppen itt gázoltak halálra, nem sokkal a felújítások kezdete előtt. A szerinte mindenféle szempontból biztonságosabb és jobb közlekedés kialakítása érdekében két méter széles területet választanak le a Katona István ház udvarából, hogy a mögötte futó Petőfi Sándor utcai szakasz kiszélesítésével, majd a Hunyadi utcába kötésével kétsávos, kétirányú, mindkét oldalán járdával szegélyezett utat hozzanak létre. Ennek tervezését a várossal közösen tervezik végrehajtani, amint az önkormányzat részéről megkeresést kapnak az ügyben.