Rengeteg vitamint tartalmaz a szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban friss áruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Várkonyi Rozália

Forrás: shutterstock.com

Fotó: Shutterstock

A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám eléggé igényes, termesztéséhez speciális követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj – írja a nak.hu. Ezért az ország csupán néhány táján lehetséges nagymértékű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. 1970-es években telepítettek összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvényt, ezek mára már szinte teljesen kipusztultak, sajnos jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek hazánkban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

A NAK közleményéből kiderült, hogy az országos éves termésmennyiség jellemzően 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

A SAPS-adatok alapján az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe mindössze 249 hektár, amelyek elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el.

A szelídgesztenyét termeszteni nem egyszerű és kockázatos,

hiszen az utóbbi másfél évtizedben egy felerősödött gombás betegség, a kéregelhalás tizedeli a fákat. Emellett a betegség mellett néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs, amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Miért fogyasszunk gesztenyét?

Antioxidáns hatású, „sejtvédő” E-vitaminban bármelyik gyümölcsnél gazdagabb, és a belőle készített hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz.

Magas az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1-vitamin, a B2-vitamin, és a B6-vitamin mennyisége is.

Kevésbé ismert, hogy a C-vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében,ez természetesen magas hőkezelés esetén csökken.

100 grammban 20 milligramm nátriumot, 553 milligramm káliumot, 94,6 milligramm kalciumot és 90 milligramm foszfort, 0,2 milligramm rezet, 1,2 milligramm vasat, 48 milligramm magnéziumot tartalmaz.

Kis mennyiségben tartalmaz zsiradékot a gesztenye, koleszterint pedig egyáltalán nem.

Az úgynevezett élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk szerteágazó:a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában is.

Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket.

Gesztenyét egyébként számos formában megtaláljuk a boltokban, ezért nem feltétlenül kell téli csemegeként számon tartanunk. A mélyhűtött áruk között az egész pucolt, a natúr püré, de lehet már natúr főtt gesztenyét kapni védőgázas csomagolásban is, és sütéshez, búzaliszt helyett, már őrölt, azaz gesztenyeliszt formában is hozzájuthatunk, ehhez a fantasztikus gyümölcshöz. Számos húsos étel töltelékeként, vagy köretként is megállja a helyét.

Borítóképünk illusztráció.