Felújította a több mint százéves tanyaépületet Csomor József

Csomor József és családja 2009-ben vette meg a község egyik legrégebbi házát, mely az 1900-as évek elején épült. A lebontásra ítélt romos és kifosztott épületben József meglátta azt a lehetőséget, amit a leszármazottak nem, és családja támogatásával megvásárolta az épületet.

József akkor még alig múlt 15 éves, de már akkor foglalkoztatták a régi tárgyak, a népi építészet, mindig szívesen hallgatta az idős emberek régi történeteit.

Nagy lelkesedéssel vágott neki a tornácos ház felújításának. Idő és pénz híján azonban csak apránként, lépésről lépésre haladt a munkával, ami már a végéhez közeledik, így szinte régi pompájában ragyog az épület, amit József kezdeményezésére az önkormányzat védetté nyilvánított. A felújítás során megőrizték az épületen a kor építészeti stílusjegyeit, az eredeti nyílászárókat, burkolatokat, még a fürdőszobát is visszaállították eredeti állapotába – mutatta büszkén József, aki az épület felújításával párhuzamosan elkezdte gyűjteni a régi bútorokat, használati tárgyakat, hogy legyen mivel berendezni a házat. Ma már gazdag gyűjteménye van, amely jól tükrözi az egykori építtető család életét és mutatja be az 20. század eleji parasztpolgári életet. A házat, amely stílusjegyeiben is két világot – paraszt és polgár – kapcsol össze, a falu alapítói közé tartozó házaspár, Győrök Julianna és ifj. Tápay Ferenc építette.

Csomor József arról is mesélt hírportálunak, hogy gyűjteményének minden egyes darabjához egy-egy történet is tartozik. Egyik érdekessége például az a billog, vagyis pecsét, amivel a Tápay család a terményeszsákokat jelölte meg. De a gyűjteményben látható a hazánkban használt első televíziók egyike is, amely egyébként Kiskunmajsa második televíziója volt.

A készülék jelenleg egy olyan hűtőszekrényen áll, amely a mai modern hűtők elődje, még áram nélkül, jéggel tartotta frissen az ételt

– sorolta József, aki gyűjteményének darabjait a régi padlásokat, vásárokat járva gyűjti össze. Sokan tudják róla, hogy szenvedélyesen gyűjti a régiségeket, így gyakran meglepik ismerősei egy-egy különlegességgel.

Azt is megtudtuk, hogy az épület szomszédságában álló cselédházat már nem állt módjukban megmenteni az enyészettől. Az épület alapanyagául szolgáló agyag azonban nem megy veszendőbe, mert József újraveti a vályogtéglákat, melyekből egy közösségi teret szeretne építeni, ahol alkotótáborokat, táncházakat, különböző kézműves-foglalkozásokat tartanak majd. Tervezi azt is, hogy nyáron tábort szervez a fiataloknak, akik bepillantást nyerhetnek a vályogvetés rejtelmeibe, sőt, ki is próbálhatják azt.

Csomor József végezetül elmondta, azt szeretné, hogy a tájház a találkozások helyszíne legyen, ahol lehetőség van az ismerkedésre, a párbeszédre, ahol tudást és tapasztalatot lehet szerezni, és ahol a hagyomány találkozik a jelennel.