A régi vasúti emlékeket őrzik a kelebiai Vasutas Emlékházban

Már két évtizeddel ezelőtt felmerült egy vasutas emlékhely megvalósításának ötlete egy családi beszélgetés során, hiszen Kelebia születésében, létrejöttében nagy szerepe volt a vasút megépítésének. Ezért jó lenne megkeresni a lehetőségét annak, hogy az utókor számára megpróbáljuk összegyűjteni az állomáshoz, a vasúthoz, a vasutasokhoz kapcsolódó tárgyakat, eszközöket egy arra alkalmas helyen – mondta Varga Sándor a Vasutas Emlékház átadóján.

Több helyszín is szóba került, végül a József Attila utca 95. szám alatt, Tapodi Ottóék házának udvarán hozták létre az emlékházat.

– Ottó idejének a nagy részét az ablaka előtt elhaladó vonatok, mozdonyok, vasúti járművek sokaságát figyelve tölti, életét a vasút iránti érdeklődés, a vasút világának szeretete határozza meg. Ottó hallássérült, de érdeklődési köre kiteljesülésében ez nem jelent akadályt. Igazából a mozdonyok sokszínűsége, különbözősége keltette fel a figyelmét, mozdonyvezető szeretett volna lenni, melyet ezeknek a járműveknek a lerajzolásával, később üvegbe gravírozásával örökített meg – mondta el Varga Sándor a kiállítás megnyitóján.

Először határainkon belül kereste a lehetőséget, hogy ereklyéket, emlékeket gyűjtsön, ennek során nagyon sok nyugdíjas és aktív vasutas barátot szerzett, akik valamilyen formában gyarapították Ottó gyűjteményét. Mára a közösségi média segítségével szlovák, szerb, cseh és osztrák vasutasoktól is kap különféle, a vasúthoz kapcsolódó tárgyakat.

Mivel az önkormányzatnak voltak régóta nem használt, de még használható állapotban lévő faházai, ezekből kettőt megkapott Ottó, hogy az elképzelése szerint az önkormányzat segítségével alakítson ki egy kiállítóhelyet, ahol az érdeklődők megtekinthetik a vasúthoz kötődő írott és tárgyi emlékeket. Saját kezűleg, aprólékos munkával kialakította házuk udvarában ezt a helyet, melyben a látogatók sok érdekes információval, emlékkel találkozhatnak. Akit érdekel a vasút múltja, érdemes rászánnia egy kis időt az emlékhely felkeresésére, ahol

nemcsak képek és tárgyak, hanem sok-sok vasutas életét megjelenítő kiállítási anyag is található

– mondta Varga Sándor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállított relikviák száma folyamatosan bővül, illetve cserélődik majd bizonyos időközönként, ezért érdemes lesz többször is meglátogatni a vasutas ereklyékből álló páratlan gyűjteményt.

– Kelebia története szinte egybeolvadt a vasúttal az elmúlt évszázadok során – emlékeztetett Varga Sándor, aki elmondta, hogy az észak-déli irányú vasútvonal megvalósításának lehetősége már az 1830–36. évi országgyűlésen felmerült. Mint felelevenítette, a vonal megépítése körül heves viták dúltak, és erre vonatkozóan több javaslat is született. Az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság a már üzemben levő Budapest–Cegléd–Szeged–Temesvár-vonal a Nagyberek állomásból kiágazó vonal megépítését javasolta. Az újvidéki nyomvonal mellett felmerült a Duna-völgyi vonalvezetés terve is a Kalocsa–Baja–Zombor, valamint a dunántúli vonalvezetés a Budaörs–Adony–Szekszárd–Mohács–Eszék–Vinkovci útvonalon. A kivitelezési munkák 1881-ben kezdődtek. Kisszállás és Szabadka között a Tompa-dűlőnek nevezett területen jelölték ki a vasúti megállót, amit akkor még nem neveztek állomásnak.

A forgalom 1882. december 5-én indult meg Ferencváros és Szabadka között.

A kelebiai vasútállomás építését szintén 1882-ben fejezték be azon a helyen, ahol most egy nagy daru áll, ez a jelenlegi állomásépülettől délebbre helyezkedett el. A növekvő forgalom miatt az átbocsátó képesség növelése vált szükségessé, ezért 1910–1918 között megépült a második vágány a biztosítóberendezéssel együtt, a Kelebia–Szabadka–Somsich-tanya közti rész volt kétvágányú. Ezzel párhuzamosan az állomási személyzet létszámát is növelni kellett, hiszen az áruszállítást ki kellett szolgálni,

a gabona, szőlő, gyümölcs és más termékek eljuttatása a vasút segítségével gyorsabbá vált.

Később, a trianoni békeszerződés után, mivel a bácskai régiót Szerbiához csatolták, a második vágány feleslegessé vált, így azt felszedték. Innentől a kelebiai vasútállomás szerepe megváltozott, hiszen határállomási tevékenységet is ellátott. Ez azt is eredményezte, hogy megjelent a határőrizet és a VÁM.

Kelebia ma is az ország egyik fontos vasúti határtelepülése, itt lépnek ki a vonatok Szerbiába, a tervezett Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése pedig tovább növeli majd a község szerepét a nemzetközi vonatközlekedésben.