2021.09.12. 21:00
Zászlóvivőként harcolt a kiskunhalasi nemzetőr
A Pásztortűz Egyesület és a Dorozsmai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület szervezett közös megemlékezést Sánta Tamás 48-as nemeztőr felújított síremlékénél Kiskunhalason, az alsóvárosi római katolikus temetőben, ahol Végső István kiskunhalasi történész idézte fel a forradalmár életútját.
Sánta Tamás 1839-ben Szeged-Alsóvárosban látta meg a napvilágot, a Sánta család Szeged-Dorozsmáról érkezett a 19. század második felében a halasi futóhomokra. Az 1848/49-es szabadságharc idején Kiskunhalasról is sok férfi csatlakozott a nemzetőrséghez, a honvédséghez és a különböző szabadcsapatokhoz. Sánta Tamás is nagyon fiatalon vonult be a nemzetőrséghez, ahol zászlóvivő volt, ami az egyik legveszélyesebb beosztás volt.
A szabadságharc után Kiskunhalason telepedett le – emlékezett Végső István történész, aki elmondta, hogy a Sánta család szerepe nem ismert pontosan a forradalom idején, de a famíliában megmaradt a szabadságharc szellemisége. A harci zászlórudat megőrizték, ami 2019-ben került vissza Kiskunhalasról Kiskundorozsmára, ahol a tájházban helyezték el és a Dorozsmai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület vállalta a gondozását.
Sánta Tamás Kiskunhalason, az alsóvárosi katolikus temetőben található síremlékét az 1956 Magyar Nemzetőrség kiskunhalasi egysége újította fel a nyáron, amelyet az elmúlt napokban avattak fel, ahol Juhász László nemzetőr altábornagy számolt be a felújítás részleteiről.
