bács-kiskun

2021.09.13. 13:55

Sok diákból szorongást vált ki, hogy visszatér az iskolába

Az általános- és középiskolás diákok visszatértek az iskolák falai közé, ám ezúttal a szokásosnál is nehezebb időszakkal a hátuk mögött kellett megkezdeniük tanulmányaikat. Vajon miként hat és mit vált ki a gyerekekből az évkezdés és a teljesítménykényszer? Dr. Sinkó Melinda kiskunfélegyházi iskolaorvossal és pszichoterapeuta-jelölttel beszélgettünk.

Morva Daniella

Forrás: shutterstock

Fotó: Shutterstock

– Két és fél hónapos nyári szünet, pihenés, nyaralás, kikapcsolódás. Ki ne akarná ezzel tölteni minden idejét? Azonban minden jó véget ér egyszer – mondják, így természetesen a nyár is. Normál körülmények között hogyan hat a diákokra az iskolai környezetbe való visszazökkenés, illetve a hirtelen jött teljesítménykényszer?

– Akármilyen körültekintően is készülünk az iskolára, óriási a kontraszt a szeptember és a nyár között. A gyerekek ilyenkor leginkább frusztrációt és szorongást éreznek, de előfordul, hogy dühöt is kivált belőlük ez az időszak. Ilyenkor célszerű hagyni, hogy a gyermek kifejezhesse érzéseit és békés úton levezetődjön a feszültség. Szabadidős tevékenységekkel, mozgással és relaxációval könnyedén csökkenthetők a kellemetlen, felgyülemlett negatív érzések.

Dr. Sinkó Melinda
Fotó: Vajda Piroska

– Milyen életkorban a legnehezebb megélni ezt?

– Minél fiatalabb valaki, annál nehezebben viseli a változásokat. A kicsiknek még nem fejlődött ki az időérzékük, tehát nem jelent nekik túl sokat, ha azt mondjuk: „még három hét van az óvoda vagy az iskola kezdetéig”. A kamaszkor például egy kitüntetett időszak. Ilyenkor a fiatal legfőbb feladata, hogy fokozatosan leváljon a szülőkről és megtalálja a saját identitását. Ebben az iskolaválasztásnak és a kortárs közösségnek is nagy szerepe van. A kamaszokra jellemző lustaság és nemtörődömség azonban megnehezítheti a gyors változásokhoz való alkalmazkodást.

– Hogyan segíthet a pedagógus és a szülő, továbbá mire van ilyenkor leginkább szüksége a gyereknek?

– Pedagógusként a türelem, a megértés és a következetesség tud a legtöbbet segíteni a tanulóknak. Szülőként pedig sokat tehetünk, ha fokozatosan, az életkornak megfelelően egyre több feladatot és felelősséget engedünk át kamasz gyermekünknek. Ezáltal könnyebben tud majd alkalmazkodni, ha egy ehhez hasonló, új helyzetbe kerül. Segíthet, ha már nyolcadikban tájékozódunk az adott intézménybe járó diákoktól a helyi szokásokról, de az iskola által szervezett nyílt napok látogatása is lehetőséget nyújt a tanulónak, hogy megismerje az intézményt. A gólyatábor remek lehetőség, jó alkalom a felkészülésre.

– Érdemes már a nyári szünetben elkezdeni az iskolára való hangolódást?

– Mindenképpen. Biztonságot ad a kamasznak, ha többször elsétálunk az intézmény felé, előre kipróbáljuk, mennyi idő oda eljutni, illetve milyen tömegközlekedési lehetőségek vannak arrafelé. Fontos, hogy arra biztassuk, először kísérettel, majd egyedül tegye meg ezt az utat. Érdemes a nyári, lazább időbeosztásról fokozatosan áttérni a koránkelésre, továbbá figyeljünk oda az alvásidő betartására! Nagyon fontos, hogy már a nyár folyamán szánjunk időt a félelmek, kétségek átbeszélésére, ami az első napokban, illetve hetekben se maradjon el.

– Milyen lelki folyamatok mennek végbe a gyermekben, aki az általános iskolából hirtelen a középiskola falai között találja magát, esetleg év közben vált iskolát?

– Ahogy a kamasz új oktatási intézménybe kerül, érthetően bizonytalanságot él meg. Ez jó esetben nem lépi át az egészséges izgalom szintjét, ha mégis, úgy kialakulhat a szorongás. Van, aki jóval nehezebben éli meg a régi, megszokott közösségtől és környezettől való elszakadást, emiatt egy ideig szomorúságot érez.

Egyszerre szembesül az új hellyel, az ismeretlen pedagógusokkal, osztálytársakkal. A kollégisták családjuktól is elszakadnak és saját maguknak kell megoldaniuk azokat a feladatokat és problémákat, amelyeket addig a szülők láttak el.

Aki két város között kezd el ingázni, annak pluszt kihívást jelent a közlekedés kiismerése. A kilencedikeseknek további nehézség, hogy megváltoznak a követelmények, több időt kell az iskolában és a tanulással tölteni, mérlegelni kell, mire jut idő és mire nem, belefér-e például a versenysport, a zenetanulás és egyéb elfoglaltságok. Sok tanulót a szeptemberben kezdődő koránkelés is megvisel, de előfordulhat olyan is, hogy valaki az első napokat az újdonság varázsának bűvöletében tölti és csak a rutin beálltával szakad rá az ijedtség. Aki év közben vált iskolát, még nehezebb helyzetben van, mert már egy kialakult közösségbe kell beilleszkednie és már magát a váltást is kudarcként élheti meg.

– Melyek a leggyakrabban jelentkező problémák a középiskolás korú fiataloknál?

A depresszió és a szorongás gyakori probléma
Fotó: shutterstock

– Iskolaorvosként gyakran találkozom szorongásos, depressziós panaszokkal, de sajnos a szociális elszigetelődés és a szerfüggőség sem ritka. Az evészavar is főként a középiskolás korosztályt érinti, valamint elkezdődnek a baráti kapcsolatokban jelentkező nehézségek, a párválasztási problémák és a párkapcsolati nehézségek. Ezekre fontos odafigyelni, nem érdemes elbagatellizálni.

– Egyéb, hétköznapi testi tünetek hátterében is állhatnak iskolai problémák?

– Természetesen. Jellemzően a hasfájás, fejfájás, szédülés és szívtáji diszkomfort a leggyakoribb panaszok, de a gyakran visszatérő megfázás is figyelmeztető jel lehet.

– Melyek a legkomolyabb, szakszerű segítséget igénylő problémák?

– A felsoroltak közül az összes indokolhatja szakember megkeresését, de ezeken felül a leggyakrabban előforduló pszichés betegségek ebben a korban a depresszió, a szorongás, az anorexia, a bulimia és a kényszerbetegség. Jellemző továbbá a szélsőséges hangulatingadozás, a dühkitörések, önsértés, öngyilkossági szándék hangoztatása, magába fordulás, elzárkózás, engedetlenség.

– Ezt az egyébként is nehéz időszakot tovább bonyolítja a jelenlegi járványhelyzet és a mögöttünk álló másfél-két év. Melyik korosztályra hatott ez negatívan leginkább?

– Főként a középiskolásokat terhelte meg, hiszen hosszú ideig otthon, digitális oktatásba kényszerülve tanultak és készültek. Katalizátorként hatott ez a helyzet, a meglévő problémákat még inkább felerősítette.

Ugyanakkor a társas izoláció minden diákot érintett, de aki eleve is sérülékenyebb személyiség, az komolyan megszenvedte az online oktatás időszakát.

Súlyos depresszióval és szorongásos esetekkel is találkoztam, de a napi szintű alkoholfogyasztás sem volt ritkaság. Sajnos a szokásosnál nagyobb volt a lemorzsolódás, és természetesen az iskolába való visszatérés sem volt zökkenőmentes. Sokan már annyira befordultak, hogy nem is akartak újra találkozni másokkal, de elhanyagolt testi betegségekkel és extrém túlsúllyal is találkoztunk a digitális oktatást követően.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában