2021.09.16. 12:59
Évek óta nem láttak ennyi kék vércsét a Felső-Bácskában
A madarak hamarosan megkezdik vándorlásukat Afrikába, az Egyenlítőtől délre eső területek felé.
Kék vércse hím. Fotó:
Forrás: knp.hu
Fotó: Kalotás Zsolt
Már húsz éve sajnos, hogy a kék vércse nem költ a Felső-Bácskában, ám tavasszal és ősszel a vonulásuk idején egyre többször észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben – adta hírül a Kiskunsági Nemzeti Park.
A kék vércse őszi gyülekezőhelyein a heti rendszerességgel történő szinkronszámlálást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együtt végzi a hazai nemzetipark-igazgatóságokkal.
Hétfőn Tamás Ádám, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság térségi természetvédelmi őrkerület-vezetője területbejárása során egy nagyobb kék vércse csapatot vett észre, amelyek éppen északára készülődtek. Elmondása szerint a madarak nagy része már az est beállta előtt a környező tarlókon, villanydrótokon pihent és tollászkodott, így sikerült rábukkannia arra a facsoportra, amiben az éjszakát töltik. Ekkor 135 példányt számolt meg.
A szeptember 15-i országos szinkronszámláláskor ugyanitt már 171 példány gyűlt össze, ami regionális szinten is jelentős mennyiség.
A madarak hamarosan megkezdik vándorlásukat Afrikába, az Egyenlítőtől délre eső területek felé, így vélhetően csökkenni fog a számuk.
A természetvédelmi őrszolgálat a továbbiakban is szemmel tartja majd ezt a területet, hogy biztosítsa a fokozottan védett madarak zavartalan éjszakázását.
Utoljára 20 évvel ezelőtt regisztráltak kék vércse költést a Felső-Bácskában, Gara település határában. Azóta a vetési varjú és a kék vércse is csak ritkán szállt meg ezen a területen, bár a határ szerb oldalán, Őrszállás (Stanisic) határában fennmaradt egy maroknyi varjútelep néhány pár kék vércsével.
Pár évvel ezelőtt, 2018-ban Garán, egy kis akácosban újra megtelepedett a vetési varjú, ami azóta már több, mint 300 páros kolóniává duzzadt. Mindez azért fontos, mert a kék vércsék a többi sólyomféléhez hasonlóan nem építenek fészket, hanem elfoglalják más madarak, elsősorban a telepesen költő vetési varjú fészkeit. Ugyanezen a varjútelepen kék vércse egyelőre még nem költött, de a szakemberek reménykednek, hogy egyszer újra megtelepszik itt.
Az ezredfordulóra drasztikusan lecsökkent a varjútelepek száma, emiatt a természetvédelmi szakemberek mesterséges költőládákkal próbálják segíteni a kék vércsék sikeres szaporodását. A tapasztalat azt mutatta, hogy a vércsék előszeretettel foglalták el ezeket a ládákat. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén is létesültek ilyen mesterséges telepek, amikben azóta is sikerrel tudnak költeni a madarak.
A Kiskunsági Nemzeti Park közleményéből kiderül, hogy a kék vércse hazánkban az egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadár. Afrikai telelőterületeiről meglehetősen későn, főként májusban érkezik vissza. Természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
Dombortérképünk egy hím kék vércse.