Enyhítenék az éghajlatváltozás hatásait Lajosmizsén

Az Éghajlatvédelmi konferencián Basky András, Lajosmizse polgármestere mondott köszöntőt és a klímatudatosság fontosságát hangsúlyozta. A település klímastratégiáját és annak elkészítéséhez szükséges felmérés adatait dr. Sági Zsolt, a Klímabarát Települések Szövetsége szakmai vezetője ismertette. A klímastratégiában három fő területet jelöltek ki, ahol a célokat és beavatkozásokat meghatározták: a klímaváltozást jelentős részben okozó üvegházhatású gázok kibocsátása, a meglévő és várható klímaváltozásból következő problémák és az azokhoz való alkalmazkodás, illetve a szemléletformálás témakörét érintette.

A település üvegházhatású gáz mérlegének jellegzetességeivel kapcsolatban az előadó elmondta, hogy Lajosmizsén az energiafogyasztás adja a kibocsátás legjelentősebb összetevőjét. A hasonló méretű és gazdasági adottságú településekhez hasonlóan Lajosmizsén is a lakosság az egyik legnagyobb felhasználó, ennélfogva kibocsátó a villamos áram és a földgáz tekintetében is. Ezt követi az ipari energiafelhasználás. Lajosmizsén az országos átlag feletti a mezőgazdaságból származó kibocsátás, ez a helyi agrárium jelentős gazdasági teljesítményével magyarázható. Itt talajkímélő technológiák alkalmazásával, energetikai- és géppark-korszerűsítéssel lehetne csökkenteni a kibocsátást.

A közlekedés is számottevő kibocsátó, amit nehéz visszaszorítani, mert hazánkban egyre nő a motorizáció szintje – ez esetben kevesebb autóhasználattal kellene közlekednünk, helyette a kerékpárt és egyéb mikromobilitási eszközöket használni, főleg a kis távolságok esetében – hangzott el a Sági Zsolttól. Az ipari, nagyipari fogyasztás a hazai átlag alatt marad, kevesebb mint felét teszi ki. A szakember elmondta, hogy a település kibocsátási statisztikái több ponton eltérnek a hazai átlagtól, azonban megegyeznek a hasonló profilú mezőgazdasági és ipari vegyes gazdaságú település kibocsátási struktúrájával.

A klímastratégiában kibocsátási célokat is megfogalmaztak: a település üvegházhatású gázkibocsátását szektoronként 5-15 százalékkal csökkentenék 2030-ig. A lakosság sokat tehet a kibocsátás-csökkentésért középtávon, 2030-ig: fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, szigetelés és megújuló energiaforrások is ezt a célt szolgálják, illetve a közintézmények épületeinek épületenergetikai korszerűsítése is meghatározó lenne, de a célok eléréséhez hozzájárulna az alternatív hajtáslánc támogatása és a hulladékgazdálkodási program megújítása is – hangsúlyozta a szakember.

Sági Zsolt elmondta, hogy a megváltozó klíma alkalmazkodást igényel az emberektől.

Az idősek és krónikus betegekre nagy veszélyt jelent az éghajlatváltozás, például a hőhullámok alatt két-háromszorosára is megnőhet a halálozás.

Cél, hogy hőségriadó terv készüljön, az időseket és betegeket felkészítsék a hőhullámok okozta kockázatokra és mérsékeljék a klímaváltozás közegészségügyi hatásait. Fontos még a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése, a település zöldfelületek fejlesztése és a mezőgazdasági vállalatok alkalmazkodási szükségleteinek felmérése az aszálykárok enyhítése érdekében.

Sági Zsolt előadását követően Horváth Sándor, az önkormányzat pályázati referense Lajosmizse, Borbély Ella, a Lajosmizsei Városszépítő Egyesület elnöke egyesületük jó gyakorlatairól szólt.