2021.08.25. 17:36
Száz évvel ezelőtt tért vissza Kelebia az anyaországhoz
100 év a határon címmel tartottak három napos centenáriumi rendezvénysorozatot az elmúlt hétvégén Kelebián, abból az alkalomból, hogy éppen egy évszázada került vissza a határmenti város Magyarországhoz.
Fotó: Pozsgai Ákos
A Krisztus Király templomban szentmisét tartottak, a település központjában álló Szent István szobornál pedig megemlékezést. A Tanyasi Közösségi Téren zajló programok során kenyérszentelésre került sor, valamint levetítették az Ahol mégsem kolbászból van a kerítés című filmet, utána előadások hangzottak el.
Végső István kiskunhalasi történész, a Clio Intézet munkatársa Száz év a határon: Kelebia község születése címmel tartott előadást a kelebiai könyvtárban.
A szerb megszálló erők 1921. augusztusában történt kivonulásáról beszélt, amikor elhagyták Baranya mellett a Felső-Bácskához tartozó területeket is, ennek előzményeiről és az ezt követő eseményekről.
A kutató elmondta, hogy 1918 novemberétől a déli demarkációs vonal miatt szerb megszállás alá került Kelebia, Szabadka része lett, a délvidéki város „virágoskertjének” is hívták szőlészete és gyümölcsösei miatt. Innen csupán 1921. augusztus 20-án tért vissza a magyar közigazgatás alá.
– A hosszadalmas és gyötrelmes pénztelen időszakokban is fejlődött a községgé szervezett település
– emelte ki Végső István, aki elmondta, hogy a vasútállomás és a határátkelő révén nagyon vonzóvá vált sokak számára a település.
– Megalakult a képviselőtestület is 1924 decemberében, de a küzdelem tovább folyt a magyar területen maradt szabadkai örökségért, földekért Kelebia, Tompa és Csikéria között. Közben közintézmények épültek, egyre többen laktak itt, a sportélet is szépen fejlődött. A határon mindig zajlott az élet, így tragédiák sem kerülték el a helységet, vagy máig tartó kibogozhatatlan anekdoták is mindig adtak beszédtémát a környéken. Kelebia jelentősége azonban mit sem változott, a határ, a vasút máig fontossá teszi a települést – mutatott rá a történész.